Egyre-másra jelentik be az utóbbi időben az európai országok, hogy a zavartalan energiaellátás érdekében újraindítják a széntüzelésű erőműveiket, ami a gázárak és a gázellátási gondok láttán teljesen érthető. A trendből szép hazánk sem akar kimaradni, azonban a tettek helyett itt csak üres szövegek vannak.
A napokban az energiaügyi miniszter eresztett el egy, a mostani légkörhöz passzoló harcias hangnemű közösségi médiás bejegyzést, miszerint teljes kapacitással fogunk széntüzeléssel áramot termelni, hogy átvészeljük ezt az energiaválságot. Ha így lesz, akkor áramszünetből lesz több, mint energiából, mert a hazai energiarendszerben a szénerőművek beépített kapacitása egyre csökken. Ez az adat két éve még 4787 MW volt, idén már csak 3092 MW áramot tudnak előállítani. A teljes energiamixből a szénerőművek részesedése már csak 16,9 százalékot tesz ki.
Az a közelmúltban egy volt energetikai államtitkár nyilatkozatából derült ki, hogy a szénerőművek kapacitását akkor sem tudnánk hirtelen növelni, ha éppen komolyan akarnánk, de már sok éve nincs lényegi beruházás az ágazatba. A klímavédelem jegyében egy ideje mindenki bezárni igyekszik a szénerőműveit. Azonban nyugatabbra a régi erőművek egy részét átállították gázüzeműre, és ez a folyamat költségesen, meg nem túl gyorsan ugyan, de vissza is fordítható. Más szénerőműveket pedig tartalékba állítottak, bebiztosítva a működési költségeket, a karbantartást és a fűtőanyagot is. Nem utolsósorban ellátásbiztonsági megfontolásból, mert a megújuló energiaforrások zöme, mint a napfény, a szél meg a víz, időjárásfüggő is, és vész esetén még mindig jobb a piszkos áram a zöldáramszünetnél, klímaharc ide vagy oda.
Nálunk talán a legutóbb, tavaly bezárt marosnémeti hőerőművet kivéve nincs ilyen sufniból elővehető szénerőmű. Két szénüzemű energetikai komplexum létezik még az országban. Az egyik az olténiai, amelyik külszíni fejtésű szenet használ, és az állam eurómilliárdos költségekkel tartja életben évről évre, de legalább még működik. A másik a mélyművelésű szénbányászatra épült vajdahunyadi, amely viszont a szakértők szerint menthetetlen, mert leépült a hozzá kötődő bányászat is az erőművekkel egy időben, ráadásul a munkaerő jelentős része el is vándorolt, azaz ha akarnák, sem lenne akivel újraindítani a bányászatot. A mindenkori kormányoknak kapóra jött, hogy a klímavédelem jegyében kontinensszerte leépült a szénenergiaágazat, csak most, a vészhelyzet küszöbén látszik igazán világosan, hogy az illetékesek fejében ugyanolyan sötét van, mint a tárnák mélyében.
