A Székelyföld fényíró tanúi

A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból című monumentális, 6 kötetben megjelent mű, amit 1868 és 1873 között adtak ki, jobbára 356 eredeti rajz és fényképfelvétel alapján gazdagon volt illusztrálva.

Portré a legnagyobb székelyről

(Folytatás a múlt szombati lapszámból)

Százhuszonkét évvel ezelőtt, azaz 1890. április 19-én meghal br. Orbán Balázs, a legnagyobb székely, képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Végrendeletében a következők olvashatók: „…amint egész életem küzdelem volt a jóért, az igazságért, a haza üdvéért s miként életemben soha se kerestem önfeláldozó odaadásomért más jutalmat, akként már csak a következetességért is oda kell törekednem, hogy halálomból is némi haszon háramoljék e szegény hazára, melynek egész életem tevékenységét szentelém, földi javaim egy részét, azt a részt, amely leginkább szerzeményem, a hazai közművelődés és a faj megmentés oltárára szentelém, és családdal nem lévén megáldva, a magyar népet tekintem családomnak és ezt is kívánom fő örökösömmé tenni…”

A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból című monumentális, 6 kötetben megjelent mű, amit 1868 és 1873 között adtak ki, jobbára 356 eredeti rajz és fényképfelvétel alapján gazdagon volt illusztrálva. A több száz eredeti felvétel közül igen sok elkallódott, megsemmisült, de 164-et a véletlen vetett a felszínre, amint Marosvásárhelyt éppen a történelem zúzdájába, azaz a szemétbe akarták dobni a hozzá nem értő jámbor atyánkfiai, mint a Kollégium felesleges papírjait.

Most minden kétséget kizárva mondhatom, hogy ez az értékes hagyaték Mészáros József nagytudású főkönyvtáros jó szemének, éberségének köszönhetően mentődött meg az utókor számára. Köszönet érte! Erdélyi Lajos volt marosvásárhelyi közíró és fényképész fő érdeme, hogy az Országos Levéltárba került képeket rendszerezte, majd Sütő András előszavával 1971-ben a Kriterion Kiadónál megjelentette, s tudomásom szerint Budapesten készült egy bővített kiadás is. Ismert még a marosvásárhelyi ref. kollégiumról készült felvétele, amit a Teleki Tékában őriznek. Ezt maga ajándékozta az iskola könyvtárának az itt töltött órák emlékére. Szenzációnak számított a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gyűjteményéből előkerült 13 eredeti Orbán-felvétel, amit Zepeczáner Jenő közreműködésével 2000-ben közre is adtak egytől egyig, csak egész alakos személyeket ábrázolva. Híre jött, hogy a csíkszeredai Molnár Attila fiatal műgyűjtő birtokában is található két, eddig ismeretlen Orbán-fotó.

Többször is felvetődött a kérdés, vajon maga Orbán Balázs is foto-grafált, vagy a vele dolgozó Mezey József festőtől és hivatásos fényképésztől származnak az összes ismert képek?

Tudjuk, hogy a családi örökség révén keletre sodródott, majd az 1848-as forradalmárok társaságában az emigráló fiatal Orbán Balázs 1852-ben az angol királysághoz tartozó, de a francia partok közelében lévő Jersey szigetén találjuk, ahol többek között Victor Hugo is eszi az emigráció keserű kenyerét sok más író társaságában. Itt ismerkedik meg a fotográfiával a marosvásárhelyi születésű Szabó Ivánnal együtt, gondolom, az éppen Angliában Scott Archer által felfedezett nedves vagy kollodiumos eljárás alapján, amit az akkortájt elképzelhető leggyorsabb eljárásnak tartottak.

De hogy hazatérvén valóban fényképezett, azt több feljegyzés is bizonyítja, pl.: …„egy képe függ az ágyam fölött, amit Orbán Balázs készített volt a hatvanas években, midőn a Székelyföld c. munkájához adatokat gyűjtött és több ideig volt nálunk Topliczán (Maroshévíz) – írja édesapjáról br. Urmánczy Nándor…” Vagy az Ugron Gáspár bikafalvi birtokos két kisleányát ábrázoló fényképről Szakács Tibor, az egyik Ugron leány fia így számol be: „…nagyapám házában többször is megfordult Orbán Balázs, napokig tartózkodott ott, s egy ilyen alkalommal készítette el a fent említett képet…” Egy baróti hetivásár szemtanúja így mesélt: „…egy nagy bajuszú úr potom áron veszi le mindazokat, akik kívánják…” Ízig-vérig riporteralkat, akinek még a hatóságokkal is meggyűlik a baja: „…örömmel mellékeltem volna néhány leírásomat pótló képet a megragadóan szép tájról (Brassó – Tömös), de ebben a hatalom durva szava meggátolt”.

(Folytatjuk)

Török Gáspár EFIAP fotóművész