A szecesszió jegyében

– Az a legfontosabb, hogy együtt tudtunk rezdülni a szecesszióra – mondja Marton Krisztina (képünkön), aki a Kultúrpalotában tartott divatbemutató után a Bernády Házban nyitotta meg fiatal alkotótársainak a műveit bemutató kiállítást.

– Az a legfontosabb, hogy együtt tudtunk rezdülni a szecesszióra – mondja Marton Krisztina (képünkön), aki a Kultúrpalotában tartott divatbemutató után a Bernády Házban nyitotta meg fiatal alkotótársainak a műveit bemutató kiállítást. A mai divathullám ellenére gépesített világunkban jó volt lassítani, s több kézimunkát, időt igénylő ruhadarabokat, ékszereket, táskákat elképzelni, kivitelezni.

Az Új művészet a kifutón divatbemutatóra 28 tervező jelentkezett, s néhányuk alkotásaiból válogattak a Bernády Házban megnyílt kiállításra.

– Bár hordható ruhákról van szó, ezek nem hétköznapi viseletek, hanem egyben műalkotá-sok is, elmúlt korok stílusát idézve. Úgy gondoltuk, hogy gazdagabb lesz a kép, ha nemcsak a ruhákat állítjuk ki, hanem a kellékeket, kiegészítőket, ékszereket, táskákat, s Szabó Hunornak valamint Kovács Leventének a divatbemutatón készült fotóit, Ötvös Annamária művészeti iskolás diák textilképeit, iskolatársainak divatrajzait is. Alkotótársai nem mind vásárhelyiek, van köztük, aki erdélyi, romániai városokban, és olyan is, aki Londonban, Budapesten él – tette hozzá.

Kérdésemre, hogy ruhatervezésből meg lehet-e élni, elmondta, hogy ezt Máthé Annamária vagy Diamanstein Derzsi Judit tudná meg-mondani.

– Sokan más szakmában dolgozunk, én például restaurátorként, Szakács Ágnes díszlettervező. László Bea, akivel a kiállítást szerveztük, Budapesten tervező, s mindnyájunknak örömünk telik az alkotásban.

A szavak helyett hadd beszéljenek a képek, s akit érdekelnek a fiatal alkotók, a Bernády Házban levő kiállításon egy ötletesen megszerkesztett szórólapon tájékozódhatnak az elérhetőségükről is.