Száz napon belül kezdődik a rendkívüli olimpia

Már kevesebb mint száz nap van csak hátra a XXXII. nyári ötkarikás játékok rajtjáig. Rendkívüli olimpia lesz az idei. Egyrészt ez – a jól ismert okok miatt – az egyetlen, amelyet páratlan évben tartanak, öt évre az előzőtől és hárommal a következő előtt, de az első is egyben, amelyen nem vehetnek részt külföldi szurkolók a járványügyi korlátozások miatt. A sportbarátokat legfeljebb a tévés közvetítés kárpótolhatja.

Tokióban 33 sportág 339 versenyszámában hirdetnek bajnokot, és a résztvevők száma (a korábbi ígérgetések dacára, amelyek ezt 10 ezerben maximálták volna) mintegy 12 ezerre rúg. A legtöbb sportágban még nincs lezárva a kvalifikáció, az azonban már most látszik, hogy Magyarország 150 fősnél nagyobb küldöttséget nevezhet, míg Románia résztvevőinek száma folyamatosan zsugorodik, és az érmes esélyek is sokkal kisebbek, mint ahogy Londonig (2012) megszokhattuk. Eddig Magyarország részéről 117 fő plusz öt tartalék kvótája biztos, Románia 60 biztos indulót számlál.

33 sportágat említettük, ezek közül kizárhatjuk az alábbiakat, amelyeken biztosan nem lesz sem román, sem magyar érdekeltség: szinkronúszás, baseball, softball, golf, hétfős rögbi, sportmászás, hullámlovaglás, gyeplabda, lovaglás, gördeszka, röplabda, strandröplabda. Noha a kvalifikáció még nem zárult le, szinte biztosan ide sorolhatjuk még a következőket is: íjászat, karate (a Romániában rendkívül népszerű és sikeres változatok nem az olimpiai szövetség égisze alá tartoznak), tollaslabda, tekvondó, triatlon, műugrás.

Ami a csapatjátékokat illeti, ezekben befejeződtek a selejtezők. Magyarország a hagyományosan erős szakágakban, férfi és női vízilabdában, valamint női kézilabdában lesz jelen, míg Románia két meglepetéscsapattal indulhat: 1964 óta először vesz részt a román labdarúgó-válogatott az olimpián, továbbá kvalifikált a 3x3-as női kosárlabdacsapat is.

Ami tehát az erdélyi magyar sportolók részvételét illeti, eddig van egy biztos (Szőcs Bernadette, asztalitenisz), egy szinte biztos (Miklós Andrea, atlétika 400 m) résztvevő, és ketten, akik még reménykednek a májusi kvalifikáción (Incze Kriszta, birkózás és Szőcs Hunor, asztalitenisz). Számos sportágban ugyanakkor még nem zárultak le a selejtezők, ezekről következő lapszámainkban közlünk majd összefoglalókat.

S hogy mire számíthatnak a szurkolók? Magyarország legalább a riói 8 arany túlszárnyalását szeretné. Ám ha nem is sikerül, az szinte biztos, hogy a pekingi mélypont („csupán” 3 arany) nem ismétlődhet meg, a 7-9 olimpiai bajnoki cím reális célkitűzés. Ugyanakkor Romániának a Rio de Janeiró-i szerény mérleg túlszárnyalása is sikernek számít majd, hiszen nem véletlen, hogy Novák Eduárd sportminiszter országos sportstratégiát akar az utóbbi 20-30 évben a sportot övező teljes káosz és érdektelenség miatt. Van néhány sportoló, aki akár a dobogó legfelső fokára is felállhat, de az sem zárható ki, hogy Románia aranyérem nélkül marad Tokióban, amire 1936 óta nem volt példa.

A japánok majdnem háromnegyede nem tartaná meg

Az egyik legfrissebb felmérés szerint a japánok 72 százaléka a koronavírus-járvány újabb hullámától való félelme miatt azt szeretné, ha törölnék az olimpiát, vagy ismét módosítanák az időpontját (eredetileg 2020. július 24-én lett volna a megnyitó, a versenyek pedig a két nappal korábbi rajttól augusztus 9-ig tartottak volna). A megkérdezettek 39,2 százaléka a törlés, míg 32,8 százaléka az újabb halasztás mellett foglalt állást. Csupán 24 százalékuk gondolja úgy, hogy idén nyáron kellene megrendezni az olimpiát és a paralimpiát a japán fővárosban. A válaszadók 92,6 százaléka elismerte, hogy aggódik a vírus újbóli megjelenése miatt, körülbelül 60 százalékuk pedig azt mondta, nem elégedett az oltóanyagok bevezetésének ütemével.