Menesztették az állami légitársaság menedzserét. Kormányváltó időkben az állami cégek tájékán is izzik a levegő, és ingatag a bársonyszék a fennforgók alatt, mert ezek a jól fizetett állások a hűséges pártkatonák vagy hozzátartozóik számára vannak fenntartva. Egyebek mellett e szokásrend miatt is működik oly csapnivalóan az állami intézményrendszer, ahogyan ismerjük, és ez az ügy is kiváló szemléltető példa.
Ahogy kihúzták alóla a széket, a menesztett vezető azonnal kijelentette, hogy voltaképpen politikai okból rúgták ki. Állítólag azt kérte tőle a humoristának sem utolsó közlekedési miniszter, hogy a bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásának napján ne engedje felszállni a társaság belföldi járatait, amelyekkel rendszerint a honatyák és -anyák utaznak a fővárosba, így talán meg lehetett volna gátolni a kellő számú ellenzéki szavazat összegyűlését, és megúszhatta volna a kormány a bukást. De nem teljesítette a parancsot, a kormány bukott, és őt is menesztették.
Az üggyel a kormány házi kakukkmadara is akasztott egy céltáblát a saját hátára, mert a friss hírek szerint a kormányfő vizsgálatot rendelt el a légitársaságnál és a közlekedési minisztériumban. Hogy ez mire mehet ki, arról a júniusi hírek árulnak el többet. Ugyanis a menedzsert a nyáron nevezték ki a légitársaság élére. Nem kicsit ugrott előre a ranglétrán, mert azelőtt tíz éven át a társaság brüsszeli ügynökségének a vezetője volt, és a sajtóhírek szerint azért kapta meg versenyvizsga nélkül a vezérigazgatói széket, mert ez idő alatt közeli barátságba került a két európai parlamenti mandátum alatt jócskán arra repkedő kormányfővel. Kevéssé valószínű, hogy a beharangozott vizsgálat kiterjed erre a személyes viszonyra vagy más dolgokra, amikről szintén a nyáron szóltak a hírek. Állítólag az egykori brüsszeli ügynökségvezetőt és hitvesét, aki a társaság amszterdami irodavezetője volt, károkozásért perelte a saját munkáltatója. Ezeket a pereket, minő véletlen, pont júniusban, a vezérigazgatói kinevezéssel egy időben ejtette ellenük a cég. Érdekes vezetői bónusz, az biztos.
Csak arra nem fog kiterjedni a beharangozott vizsgálat, ami szabad szemmel is jól látszik: hogy a kormány a saját birtokaként kezeli az állami cégeket. Ez a valódi oka annak, hogy például az állami légitársaság jobbára a politikum légitaxi-szolgálataként működik, de olyan veszteséggel évente, hogy abból a fél ország lakosságának telne egy-egy fapados menettérti repülőjegyre, akár egzotikus célállomásokra is, és ez a veszteség az adófizetőt terheli, lévén az államé a vállalat. Ott a gond, hogy semmi biztosíték rá, hogy a most alakuló kormány változtatna ezen a hozzáálláson, mert az állami cégek ilyen természetű vezetésében az eddig kormányon megfordult pártok között politika feletti konszenzus van. Ezért is vagyunk Európa sereghajtói életszínvonalban.
