Rövid ideje újra alkalmunk volt hosszasabban beszélgetni Ferencz Zoltán képzőművésszel, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetőjével, amikor a Szárhegyi Művésztelep Lojálisok elnevezésű kiállításának anyagát jött visszavinni a marosvásárhelyi Bernády Házból gyergyói székhelyére. Egy nappal azelőtt érkezett haza Budapestről, ahova a Műcsarnokban megrendezendő nagy jubileumi tárlat képeit, szobrait, műfajilag igen változatos válogatását szállították el, érthető, hogy erről érdeklődtünk elsősorban. Azóta a vernisszázs már megvolt március 6-án, a nagyközönség március 7-től április 27-ig tekintheti meg a hatalmas Műcsarnok termeiből hármat megtöltő alkotásokat. A kiállítás címe, a Kortárs anzix eleve jelzi a szelekció jellegét, a kurátor Fazakas Réka, valamint a szervezésben, szakértésben együttműködő, igen tevékeny, Erős István, Ferencz S. Apor, Ferencz Zoltán, Szigeti G. Csongor és Zakariás István összetételű csapat válogatási elveit. Ilyen tekintetben érdemes idéznünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Erős István egyik ide vonatkozó gondolatát: „Az a tény, hogy a szárhegyi művésztelep öt évtizeden keresztül fenn tudott maradni – túlélve a romániai kommunista diktatúra legsötétebb éveit, a rendszerváltás zavaros időszakát, majd a demokrácia kezdeti éveinek művészeti-kulturális szempontokra nem mindig érzékeny periódusát –, már önmagában is óriási eredmény. A szárhegyi alkotótelep 50 éves története azt is bizonyítja, hogy kiforrott művészeti koncepcióval, a nagy művészeti központoktól távol eső helyeken is sikeresen működhetnek jelentős szellemi műhelyek, ahol a természeti és a rurális környezet kontextusában megszülető helyspecifikus műalkotások új tartalmi rétegeket fednek fel, érvényes lokális válaszokat adva a globális kérdésekre. Szárhegy élő bizonyítéka annak, hogy a centrum–periféria modell mára megbillent, eltűnni látszik a központ és a végek hierarchikus viszonya.”
A művésztelepen a ’90-es évek vége felé indult be következetesebben az alkotói szellemiség újraértelmezése, a helyi értékekre fókuszálva igyekeztek tágítani a horizontot. Bővültek a műfaji lehetőségek, nagyobb hangsúlyt kaptak a természet és a művészet kapcsolatát fókuszba állító alkotások is. Mindezt a mostani tárlat is jól tükrözi.
Nem volt egyszerű a szelektálás, Az immár Magyar Örökség díjas művésztelep 50 éve alatt 976 alkotó fordult meg Szárhegyen, közülük a Műcsarnokban 64-en kaptak bemutatkozási lehetőséget. Többen az egykori táborozók soraiból már nem élnek, de műveikkel találkozhatunk, az utánuk következők mondhatni minden alkotó nemzedéket képviselnek. Természetesen a többség romániai és magyarországi művész, de Japánból, Indiából, Mongóliából, Koreából, Ghánából is fogadott vendégeket Gyergyószárhegy, közülük is szerepelnek néhányan a kiállításon. A szárhegyi kapcsolatokat különben a Barabási Albert László és Both Csaba készítette hálózati grafika is látványosan szemlélteti a Műcsarnokban. A kiállítást Szücs György művészettörténész nyitotta meg.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
