Szakdolgozatok az MI prése alatt
2024-10-29 16:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Eltűnhet az egyetemi tanulmányok lezárásának egyik kulcsformája?
Október elsején az összes hazai egyetemen elkezdődött az új tanév, a végzős hallgatóknak pedig hamarosan ki kell választaniuk azt az oktatót, akivel a szakdolgozatukat fogják megírni. Azonban nem minden felsőoktatási intézményben van ez így, ugyanis például a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Jogi Kara még a nyár végén bejelentette, hogy ettől a tanévtől kivezeti a szakdolgozatírást. Ez nem precedens nélküli, ugyanis egy bukaresti egyetem még 2017-ben meglépte ezt. A háttérben több ok húzódik.
Az elméleti háttér ugyanaz, egy-egy témában, szakterületen már nem lehet újat mondani. A hallgatók pedig kvázi kilóra kell megírják a dolgozatot, hiszen minden felsőoktatási intézménynél meg van határozva egy oldalszám, ez nagy nyomást helyez a végzősökre. Ugyanakkor nem lehet elmenni a mesterséges intelligencia (MI) mellett, amely mostanra képes a diákok helyett megírni a szakdolgozatot. A legismertebb mesterséges intelligencia chatbot az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, amelyhez elméletileg már egy éve elkészült az ellenőrző algoritmus, azaz az a szoftver, amely képes megmondani, hogy az adott szöveget a ChatGPT hozta-e létre vagy sem. Azonban ezt nem adják ki, mivel a vállalat attól tart, hogy emiatt számos előfizetést elveszítene, hiszen más szoftverek esetében nem lehet arról hallani, hogy a fejlesztők ilyennel kísérleteznének. A csalás rengeteg etikai és jogi kérdést felvet, hiszen, akit elkapnak puskázni, másolni, annak felfüggeszthetik a tanulmányait, mondta dr. Kovács Barna, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, és azt is hozzátette, hogy vállalhatatlannak tartja a szakdolgozatok írásának a kivezetését.
Az egyetemi oktató azzal támasztotta alá kijelentését, hogy a hallgatók készségeit fejleszti, hogy meg kell írjanak egy dolgozatot, ezáltal is új ismeretekre tesznek szert. Például a BBTE Jogi Karán tanuló egyetemisták is megtanulhatják a dolgozatírás által, hogy hogyan lehet egy esetet elemezni, egy adott törvényt értelmezni, fogalmazott dr. Kovács Barna. A reáltudományok területén is fontos, hogy egy új megvalósításról, egy új találmányról készüljön valamilyen írásos lenyomat, hiszen csak ezáltal lehet garantálni, hogy egy másik személy nem fogja azt ellopni és kisajátítani.
– A jogi kar esetére visszatérve – nem látom azt, hogy egy ügyvéd például hogyan tud érvényesülni a szövegírás, a szövegelőadás nélkül – mondta a Sapientia EMTE oktatója, hozzátéve, hogy nem érti, esettanulmányokat alapul véve, elemzéseket készítve miért lenne olyan nehezen kivitelezhető a szakdolgozat. Ezzel együtt dr. Kovács Barna azt is elismerte, hogy a dolgozatírás, valamint a védés megszervezése mind a diákok, mind a tanárok számára teher. Úgy vélekedett, hogy a jogi karon kiutat kerestek a szakdolgozatírás alól, és jogászok lévén meg is találták azt.
A mesterséges intelligencia kapcsán tisztában kell lenni azzal is, hogy nem tud értelmezni, így nem áll meg a lábán – egyelőre – az az állítás, hogy a jogtanácsosok az MI terjedésével elveszítik a munkájuk tetemes részét. Az értelmezést, a kiskapuk keresését, a precedenskeresást a továbbiakban is a jogtanácsosok fogják végezni, ahogyan az egész helyzet értelmezését is, tehát ez emberi feladat marad, húzta alá az oktató.
Összességében a szakdolgozatot lehet egy átfogó projektként értelmezni, ami egy záróstádiuma az oktatásnak, és ami a diák számára is fontos, mondta dr. Kovács Barna, rávilágítva, hogy az egyetemi hallgatók is érzik, hogy abban a dolgozatban benne van a munkájuk, valami, amit ők valósítottak meg, ez az érzés és ennek a felelőssége az igazán fontos.
