Felmérést végez az Országos Útügyi Vállalat Románia összes országútján, gyorsforgalmi útján és autópályáján azzal kapcsolatosan, hogy milyen a forgalomsűrűség. A meghirdetett cél: a jövőbeni beruházások optimalizálása, illetve a költségvetés és a fejlesztési stratégiák ehhez való igazítása. Statisztikai módszerekkel fognak „mérni” az útügy és a forgalmi rendőrség emberei. A szeptember 28-án kezdődő akció során „statisztikai” szempontok alapján állítják meg a gépkocsikat, a sofőröket pedig arról kérdezik majd, hogy honnan és hova tartanak, milyen céllal utaznak, a teherjárművek esetében milyen árut, a személyszállító járművek esetében hány utast szállítanak. Az útügy szerint nem vesznek nyilvántartásba sem rendszámot, sem a gépkocsivezető nevét vagy egyéb, a személy azonosításához szükséges adatokat, betartva a személyiségi jogok védelmére vonatkozó törvényt.
Ezen a nagy statisztikai tevékenységen úgy el lehet gondolkodni… Azon túl, hogy hadseregnyi „szaki” fog kiállni az út szélére, és leinti az autósokat, akiktől azt kéri, hogy a „közérdekű akció” keretében működjenek együtt a hatóságiakkal, másik hadseregnyi alkalmazott majd az adatbevitelt és -feldolgozást végzi. Mindezt azzal a céllal, hogy tudják, hova és milyen típusú beruházásokat tervezzenek. Úgy tesznek, mintha Romániát lépten-nyomon autósztrádák szelnék át, jobbnál jobb gyorsforgalmi utak, már egyéb gond sincs, mint
kitalálni, hogy hova tervezzenek még egy viaduktot stb. Ellenkező esetről nem lehet szó, hiszen azt a kevés beruházást sem képesek finanszírozni, ami már folyamatban vagy előkészítési szakaszban van. Mekkora statisztikai felmérés kell ahhoz, hogy végre-valahára befejezzék az észak-erdélyi A3-as autópályát? Vagy elkezdjék a Moldvába tartót? Esetleg a déli országrészt is összekötő szakaszt? Legalább oda el kellett volna már vagy 25 év alatt jutni, hogy a fő régiókat összekössék autópályával, gyorsforgalmi utakról nem is beszélve. Vagy még kisebb léptékben hozzánk közelebbi beruházást is említhetnénk. Például a lassan évtizede tervbe vett Koronka–Nagyernye terelőutat. A kivitelezővel „barátságosan” felbontott szerződés után évekig képtelenek voltak kiválasztani a tervezőket, a kivitelezőt. Ki felel azért, hogy a félig elvégzett munka állaga romlik? Nem sokat kell azon gondolkodni, hogy milyen beruházások kellenek, hiszen a minimálist sem tudták még elvégezni. Inkább egy jó kis ellenőrzést kellene megejteni az útügy háza táján. Hátha kiderülne például, hogy hol, milyen és ugyanarra a beruházásra hányszor elkészített elő- és megvalósíthatósági tanulmányokra, félbehagyott építkezésekre folynak el a pénzek, miközben Brassóba, Besztercére stb. még mindig ugyanazokon a tákolt országutakon „száguldozunk”.
