Spanyolország újabb segítségre szorulhat
A spanyol bankszektornak szánt 100 milliárd eurós pénzügyi csomag után a spanyol állam is külső segítségre szorulhat a rendkívül rossz makrokilátások miatt, amelyeket csak súlyosbít, hogy éppen a bankrendszernek nyújtandó külső hitelfinanszírozás jelentősen növelheti a spanyol adósságrátát.
A spanyol bankszektornak szánt 100 milliárd eurós pénzügyi csomag után a spanyol állam is külső segítségre szorulhat a rendkívül rossz makrokilátások miatt, amelyeket csak súlyosbít, hogy éppen a bankrendszernek nyújtandó külső hitelfinanszírozás jelentősen növelheti a spanyol adósságrátát – vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint a döntés pozitívumai közé tartozik, hogy sok korábbi esettől eltérően ezúttal sikerült viszonylag gyorsan megállapodásra jutni a spanyol bankrendszer megsegítéséről, és nem az utolsó pillanatban született döntés „valamely küszöbön álló katasztrófa” elhárításáról.
Az eddigi euróövezeti segélycsomagoktól eltérően ez a megállapodás nem ró Spanyolországra további megszorító intézkedéseket, ami elsősorban azt a tényt jelzi, hogy a hitelcsomagot közvetlenül a bankoknak, és nem a spanyol államnak szánják.
A ház szerint mindez együtt enyhítheti a kisebb eurótagállamok problémái miatt Spanyolországot fenyegető járványveszélyt. A spanyol bankrendszer megsegítéséről folytatott tárgyalások egyik gyorsító tényezője a jelek szerint éppen annak a szükségszerűségnek a felismerése volt, hogy Spanyolországot el kell szigetelni a jövő hét végi görög parlamenti választások utáni potenciális zűrzavartól.
A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban Spanyolország saját helyzete – és a korábbi segélyprogramok tapasztalatai is – egyértelműen megkérdőjelezik, hogy a mostani csomaggal milyen mértékig lehet kezelni az ország problémáit. Jóllehet a 100 milliárd eurós érték a kétszerese annak a minimumnak, amelyre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint szükség van, felvetődik viszont az a gyanú is, hogy a spanyol bankrendszer veszteségeit esetleg még nem tárták fel teljesen.
Ráadásul a „siralmas” gazdasági kilátások azokat a félelmeket is táplálják, hogy előbb-utóbb a spanyol államnak szintén külső pénzügyi segélyre lesz szüksége. Bár a hazai össztermékhez mért spanyol államadósság-ráta – amely jelenleg 70 százalék körül jár – viszonylag alacsony, a banki segélycsomag azonban ezt hozzávetőleg 10 százalékponttal emelni fogja – hangsúlyozzák hétfői elemzésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.
A ház szerint a banki hitelcsomag összességében „egy ideig” elszigeteli Spanyolországot más eurótagállamok problémáitól. Ahhoz azonban, hogy beváljon a Capital Economics azon előrejelzése, miszerint az euróövezetnek a cég által jósolt felbomlása csak Görögország és egy vagy két további kisebb perifériális tagállam távozására fog korlátozódni, az szükséges, hogy Spanyolország további jelentős külső segítségben részesüljön – fogalmaztak értékelésükben a ház elemzői.
