SILLÓ KÁLMÁN ZOLTÁN – TUTTYKA
Mint fénylő napsugár, beragyogtad életem egét,
s mint a villám, úgy mentél el egy szomorú, ködös estén.
Álom vagy már…
Ébren többé már nem látlak,
most becsukom a szemem,
hogy lássalak…
Soha el nem múló fájdalommal emlékezem november 9-ére halálod 18. évfordulóján. Drága gyermekem, SILLÓ KÁLMÁN ZOLTÁN – TUTTYKA –, nyugodjál békében! Bánatos mámád. (2115-I)
Szomorú szívvel emlékezem november 9-ére, amikor 18 éve távozott el szerettei köréből SILLÓ KÁLMÁN ZOLTÁN – TUTTYKA. Hiába omlott rád a sír nehéz göröngye, emléked itt marad örökre. Bánatos Edit nénje. (2116-I)
Soha nem szűnik meg lelkünk gyásza érted, soha nem halványul emléked. Örök fájdalommal emlékezünk november 9-én SILLÓ KÁLMÁN ZOLTÁN – TUTTYKÁRA halálának 18. évfordulóján. Megtört szívű nénéd, Cica, férje, István, unokatestvéred, Noémi. (2117-I)
18 éve dobbant utolsót drága gyermekem, SILLÓ KÁLMÁN ZOLTÁN fiatal szíve. E szomorú napon fájó szívvel emlékezünk szeretett gyermekemre, kit a kegyetlen sors elragadott mellőlünk. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Szép emlékét örökké szívünkben hordjuk. Bánatos édesapja és Mimi mama. (11292-I)
Fájó szívvel emlékezem november 9-én drága jó unokámra, SILLÓ KÁLMÁN ZOLTÁN TUTTYKÁRA halálának 18. évfordulóján. Emlékét szívemben őrzöm. A bánatos Ica mama. (2118-I)
