Sebészszemmel a nyelőcső betegségeiről

• 2014-04-02 15:53:54

• Bodolai Gyöngyi

Dr. Horváth Örs Péter, a Pécsi Orvostudományi Egyetem többszörösen kitüntetett sebészprofesszora az RMOGYKE 18. továbbképző ülésszakán tartott általános sebészeti előadásokat Marosvásárhelyen orvostanhallgatóknak, rezidens orvosoknak.

Dr. Horváth Örs Péter

Dr. Horváth Örs Péter, a Pécsi Orvostudományi Egyetem többszörösen kitüntetett sebészprofesszora az RMOGYKE 18. továbbképző ülésszakán tartott általános sebészeti előadásokat Marosvásárhelyen orvostanhallgatóknak, rezidens orvosoknak. Hosszú évek tapasztalatának birtokában érdekesen, közérthetően beszélt a betegségekről, a szakma titkairól, a sebész elégtételeiről, a lehetséges hibákról és azok korrigálásának a lehetőségéről is. Előadásai változatos tematikát öleltek fel: az onkológiai sebészet alapelvei, a nyelőcső sérülései, rákja és pótlásának lehetőségei, az epehólyag bántalmai és operációja, a gyomorrák, a vastagbél májáttéteinek kezelése. Bár a gyors sikerre vágyó orvosoknak tekinti a sebészeket, s köztük önmagát is, türelmesen, közvetlenül válaszolt a feltett kérdésekre.

　

Rákgyógyítási sikertörténet

– Fő érdeklődési köröm a gyomor–bél traktus betegségei, a daganatos betegségek és ezek gyógyítása komplex módon, s ha lehetséges, laparoszkópos technikával, hogy minél kevesebb invazivitással (kis metszésekkel) operáljunk. Húsz éven át vezettem a Pécsi Egyetem sebészeti klinikáját, ahol jelenleg társprofesszorként dolgozom tovább, teljes munkaidőben oktatok, doktori iskolát vezetek. Amíg a klinika élén álltam, nagyon sok adminisztratív elfoglaltságom volt, s országos tisztségeket töltöttem be. Voltam a sebésztársaság elnöke, sebészkollégiumi elnök, akadémiai, minisztériumi szakmai, bizottságok tagja, s emiatt hetente egy-két napot Budapesten kellett töltenem. Most több időm marad az oktatásra és a betegekkel való foglalkozásra is.

– Ahogy az előadásokból kitűnt, kedvelt témái közé tartozik egy sokakat érintő, gyakran előforduló betegség, a reflux.

– A nyelőcső speciális betegségeivel, a ritkán gyógyított súlyos esetekkel fordulnak hozzánk, a daganatokon kívül a nyelőcső beidegzési zavaraival. A legnehezebb a jóindulatú daganatok sebészi kezelése, különösen akkor, ha nagyobb kockázatú műtéteket kell végezni, ami fokozott felelősséget jelent.

– A professzor úr nevét egy rákgyógyítási sikertörténet kapcsán emlegeti leggyakrabban a szakirodalom.

– Általában a szövődményes esetekkel kell szembenéznünk e téren is. El kell mondanom, hogy az utóbbi időben nagyon sokat változott a májsebészet, a daganatos áttétek sebészete is. A genetika fejlődése lehetővé tette, hogy a molekuláris diagnosztika segítségével a tumorból vett mintáról meg lehessen állapítani, hogy a daganatot milyen génhiba okozta, s ennek megfelelő gyógyszerrel kezeljük a beteget, ami a májáttét visszafejlődéséhez vezet, s ez megkönnyíti a műtétet. A molekuláris diagnosztika még eléggé drága, de a célzott onkológiai kezeléssel az áttétes rákos betegek egy része is gyógyíthatóvá válik.

– Mezőkövesdről indult, kiváló eredménnyel végezte Szegeden az orvosi egyetemet, s ott szerzett doktori címet is. Hogyan lett sebész?

– Az ember, ha nincs nagy türelme, de van kézügyessége, a gyors sikerre vágyik. Szegeden nagyon jó a sebészet, kiváló tanítómestereim voltak. Húsz évig műtöttem a szegedi klinikán, 45 évesen pályáztam meg a pécsi egyetemi klinikán meghirdetett állást. Ez tette lehetővé, hogy bizonyítsak, új módszereket vezessek be. Az első évek nehezebbek voltak, de munkatársaim is felnőttek a feladatokhoz, sőt túlnőttek engem, s ma új profilokat vezetnek, mint például a vese- és hasnyálmirigy-transzplantáció, s olyan májműtéteket végzünk, amire világviszonylatban is kevesen vállalkoznak. Nagyon jó csapat alakult ki, s az intézet élén töltött húsz év után ezt tartom a legnagyobb sikeremnek. Sajnálom viszont, hogy sokan elhagyták az országot. A legtehetségesebb fiatalok a képesítés megszerzése után vezető helyekre mentek el Németországba, Angliába, Dubajba. Rájuk is büszke vagyok, de nagy veszteségnek tartom, hogy nem Magyarországon tevékenykednek. Távozásukban nemcsak az anyagiak játszanak szerepet, a megbecsülés, az orvosi elismertség, s a munkakörülmények sem tekinthetők ideálisnak Magyarországon.

– Sebészorvosként miért szakosodott a nyelőcsőre?

– A szegedi klinikán dr. Imre József választott munkatársának, ami nagy tisztességet jelentett számomra. Kiváló ember, a magyarországi nyelőcső-sebészet úttörője, atyja volt. Ezt tanultam meg, ez ragadt rám, ezt végzem szívesen.

– Ma már a sebésznek is bizonyos szervre, szervrendszerre kell összpontosítania.

– Ez a jövő útja, s a munkatársaim is ennek megfelelően szakosodnak. Van, aki csak emlőt operál, mások döntően májat, hasnyálmirigyet…

 

A reflux

– A tápcsatorna felső szakaszának működési zavara, a reflux kellemetlen tünetekkel jár: gyomorégés, fájdalom, fulladásérzés, savas böfögés… Mi okozza?

– A reflux népbetegséggé kezd válni, a modern életmód váltja ki. Civilizációs betegségnek számít, ami Afrikában például nem fordul elő. Az emberek többsége zsíros, szénhidrátos táplálékot, kevés zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt, rendszertelenül táplálkozik, s emiatt elhízik. Sokan dohányoznak, és keveset mozognak. A felfokozott élet, a stressz is hozzájárul, hogy Európában minden harmadik embernek van valamilyen fokú reflux-problémája.

– Mi romlik el a tápcsatornában?

– Komplex módon a beidegzés változik meg, a gyomor nem továbbítja normális ütemben az ételt, s a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Rendszertelenül táplálkozunk, gyakran túlesszük magunkat, emiatt feszül a gyomor, ami kinyitja a záróizmot. Ehhez a szénsavas italok, kóla, sör fogyasztása is hozzájárul. Ha a záróizom sokszor kinyílik, egy idő után elgyengül, kitágul, ami megkönnyíti a gyomortartalom visszajutását a nyelőcsőbe. Mivel a betegek gyakran saját magukat gyógyítják, kialakulnak a szövődmények. Először gyógyszeresen kell kezelni, s a kezdeti szakaszban a betegek 90 százalékát meg lehet gyógyítani.

– Milyen szövődményekkel kell számolnia annak, aki elhanyagolja az első lépéseket?

– A gyomorsav és a reflux nemcsak a nyelőcsövet bánthatja, hanem a gégét, a tüdőt, a fogakat, sőt a fület is. Nagyon komplex nyelőcsövön kívüli tünetekért is felelős.

– A beszélgetésre készülve meglepődve olvastam, hogy torokfájást, nyelési nehézséget, rekedtséget, visszatérő és krónikussá váló garat- és gégegyulladást, arcüreggyulladást, köhögést, tüdőgyulladást, szívritmuszavart és egyéb panaszokat okozhat.

– Ráadásul egyre több daganatot is. A nyelőcső hámja, bélése megváltozik, az új hámból gyors ütemben fejlődik ki a tumor. Míg a vastagbélrák előfordulásának gyakorisága az 1980-as évektől alig változott, a nyelőcső-adenokarcinómás esetek száma az utóbbi 30 évben ugrásszerűen növekszik. Ez így van a nyugati világban és Magyarországon is. Záróizmot helyettesítő mandzsetta.

– Mikor kell műtéti úton beavatkozni?

– A gyógyszeres kezelés a sav mennyiségét, a gyomortartalom minőségét változtatja meg, de a záróizom működését nem tudja helyreállítani. Ez csak sebészi úton lehetséges. Ha anatómiailag elromlik a záróizom, egy plasztikai műtéttel a gyomor felső részéből a záróizmot helyettesítő mandzsettát képezünk, ami átveszi a funkciót, amit korábban a záróizom látott el. Így okilag szüntetjük meg a betegséget. Nem minden műtét teszi panaszmentessé a beteget, de 90 százalékban sikerrel jár.

– A nyelőcsődaganat milyen eredménnyel műthető?

– A betegek közel fele már későn érkezik, de egyre hatásosabb az onkológiai sugár- és gyógyszeres előkezelés, amely után jó hatásfokkal végezhető el a műtét.

– A gyomor- és béldaganatokat is előkezelik?

– Nem, mert nem mindenik alkalmas rá, az első két stádiumban minél hamarabb operálni kell, s ha a daganat elér egy bizonyos szintet, ami kétségessé teszi a műtétet, akkor van szükség az előkezelésre. Ez így van az emlő, a tüdő, végbél és a máj esetében is.

– A daganatképződésben milyen szerepük van az örökletes tényezőknek?

– A genetika nagyon gyorsan fejlődik, és ma már kimondják, hogy a daganat genetikai betegség. Ahol a genetikai gyengeség fennáll, elromlik a sejtszaporodás normális menete. Közrejátszik például a dohányzás, ami nemcsak tüdő-, hanem hasnyálmirigy- vagy hólyagrákot is okozhat. A támadás sok egyéb okból is a gyenge pontokon fejti ki a hatását.

– A tápcsatornai daganatok a sebész szemével mennyire változatosak?

– Valamennyi kóros sejtszaporodás kinézetre hasonló a szájüregtől a végbélig tartó emésztőtraktusban. A nyálkahártyából indul ki, és kifele nő, kialakul a saját vérellátása. Egyik beszűkíti a belet, a másik vérzik.

 

Áttétek képződése

– Sokan nem tudják elképzelni, hogyan képez egy vastagbéldaganat áttétet a tüdőben.

– A bélfal öt rétegből áll. A tumor az első kettőben még nem terjed. Ha szövettanilag áthatol a harmadik rétegen, ahol a nyirok- és a vérerek futnak, a daganatos sejtek bekerülnek a véráramba. Döntően először a májba jutnak, s előfordul, hogy a májon áthaladva a vér útján eljutnak a tüdőbe, és ott megtapadnak. Ezért fontos a korai felismerés, amikor még nem alakult ki az áttét, és viszonylag kis beavatkozással műthető a beteg. Elvileg ma mindent meg lehet oldani laparoszkópiás módszerrel is, ez költség, idő és felkészültség kérdése. Az eljárásnak közvetlen előnyei vannak, a páciens hamar felépül, de abban, hogy egy év múlva hol tart, nincsen különbség. A távolabbi jövőt illetően pedig még nem készültek összehasonlító tanulmányok a két módszer következményeit illetően.

– Évekig állt a magyar sebésztársaság, a sebészkollégium élén, ismeri a kollégákat. A sikerorientáltság mellett milyen tulajdonságokra van szüksége a jó sebészorvosnak?

– Alapos szakmai felkészültség, összpontosító képesség, kézügyesség, állóképesség, döntéshozó képesség, nehéz helyzetben a nyugalom megőrzése, kudarctűrő képesség. Jó, ha van humorérzéke, s nagyon fontos az igazságérzet. A sebész ne legyen se politikailag, se vallásilag elkötelezve, hogy mindenkit egyformán tudjon ellátni, megkülönböztetés nélkül. Én mindig megkértem a munkatársaimat, hogy menjenek el szavazni, de ne politizáljanak. Nincs annál rosszabb, mint amikor valakiről kiderül, hogy diszkriminál.

– A mai vizsgáló módszerek mellett gyakran fordul-e elő, hogy a műtét során egész más kép fogadja a sebészorvost, mint amire számított?

– Egyre ritkábban ér ilyen meglepetés, mivel nagyon sokat javult a diagnosztika.

– A sebészet olyan területe az orvoslásnak, ahol a sikertelenséggel is számolni kell. Hogyan lehet ezt feldolgozni?

– Fontos a kudarctűrő képesség, s a rossz emlékeket nem szabad sokáig megtartani. Az a lényeg, hogy tanuljunk belőle, és próbáljuk elfelejteni. Aki azt mondja, hogy hibátlanul dolgozik, az nem mond igazat. Egyébként a sebész is a sikereket jegyzi meg elsősorban.

– Pályafutása alatt előfordult-e, hogy kétszer kellett műteni a beteget, mert valami bennmaradt a műtét helyén?

– Nem emlékszem, hogy ilyen esetem lett volna.

– Hány műtétet lehet elvégezni naponta?

– Aktív koromban hetente négy napon át öt-hat órát voltam a műtőben, ami évente 400 kis és nagyobb műtétet jelentett.

 

Fontos lélektani tényező

– A tulajdonságok között a professzor úr nem említette, de a betegek szempontjából sokat számít, ha műtét előtt és utána is szóba áll velük a sebészorvos, ami gyakran elmarad, holott fontos lélektani tényező a gyógyulásban.

– Az biztos, hogy a betegnek még több igénye lenne a személyes kontaktusra, hogy a műtét előtt négyszemközt és nem a hatágyas kórteremben mondhassa el, hogy mi fáj, s tájékozódjon, hogy mi fog történni vele. Hasonlóképpen a műtét után is szeretné tudni, hogy mit látott a sebészorvos. A beteget fel kell világosítani, mielőtt aláírná, hogy vállalja az operációt. Nem jó orvos az, aki nem beszél a beteggel, nálunk ez alig fordulhat elő. A nyugati világban a túlhajszoltság miatt nagyobb fokú az elidegenedés. Egy nyugat-európai nagy klinikán reggel mondják meg, hogy a sebész kit operál, megnézi a röntgenképet, s előfordul, hogy a beteggel nem is találkozik többet.

– Bár nagyon nehéz, a sebészi pálya továbbra is vonzza a fiatal orvosokat. Az anyagiak miatt?

– Véleményem szerint a gyors siker reményében választják ezt a pályát a fiatalok. Vannak, akik nem alkalmasak pszichiáternek, gondolkodó, töprengő belgyógyásznak sem, az életben is gyorsan esznek, sportolnak, hamar intézkednek, ha szükséges. Hozzá kell tennem, hogy az orvosok között nem a sebészek keresnek a legtöbbet, a fogorvo-soknak, nőgyógyászoknak, plasztikai sebészeknek nagyobb a jövedelme. A gyógyszeripar támogatását illetően sem vagyunk az első 15 helyen.

– Mennyi idő kell ahhoz, hogy valaki gyakorlott sebész legyen?

– A szakvizsga után két-három év, az egyetem elvégzése után hét-nyolc év után válik a sebész önállóvá.

– Professzor úr, köszönöm a türelmet.