Az EP szerint Lengyelországban és Magyarországon romlott a helyzet
A Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az unió alapértékeinek tiszteletben tartása terén, figyelmeztetett az Európai Parlament múlt csütörtökön.
Megállapították: rendszeresebb és strukturált meghallgatásokra van szükség, amelyeket konkrét ajánlások követnek, a Parlamentet hivatalosan be kellene vonni a nemzeti hatóságok meghallgatásaiba.
A képviselők a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus felállítását kérik.
A Parlament a 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kiemeli: az Európai Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják, hogy „Lengyelországban és Magyarországon (...) romlott a helyzet az EUSZ 7. cikkének (1) eljárása életbe lépése óta”.
A képviselők rámutatnak: a Szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanácsban rendezett meghallgatások nem rendszeresek és nem strukturáltak. A Parlament ezért felkéri a Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.
„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EUSZ 7. cikkét” – áll a parlamenti állásfoglalásban.
Az állásfoglalás sürgeti a Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy a Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.
A Parlament szerepe a 7. cikk szerinti meghallgatásokban
A képviselők nehezményezik, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon, annak ellenére, hogy a magyar eljárást a Parlament kezdeményezte. Ismét leszögezték: a Parlamentnek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.
Az állásfoglalás végül hangsúlyozza: „sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra”, ahogyan azt a Parlament már javasolta. Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné a Szerződés 2. cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.
***
A Parlament 2018 szeptemberében kérte a Tanácstól, hogy az akadályozza meg a magyar hatóságokat az unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai és a bevándorlók, menekültek kezelése aggasztotta.
Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával.
A Szerződés 7. cikke értelmében e kérések alapján a Tanács megállapíthatja, hogy az érintett országokban egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata. A döntés előtt a Tanács meghallgatja az értintett országok kormányának álláspontját.
Az unió miniszterei eddig kétszer: 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt. A képviselők többször kifogásolták, hogy hivatalosan nem vehettek részt a meghallgatásokon. A lengyel kormányt 2018 júniusa és decembere között három alkalommal hallgatták meg a Tanácsban.
Az Európai Tanács a 7. cikk szerinti eljárás későbbi szakaszában (amelyet a 7. cikk 2. bekezdése ír le) egyhangúlag és a Parlament jóváhagyásának birtokában megállapíthatja, hogy a tagállamok hatóságai súlyos mértékben és folyamatosan megsértik a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. A döntés szankciókhoz, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet.
(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)
