A rendszeres szoláriumozás növeli a melanóma kockázatát

Május világszerte a melanóma hónapja. A melanóma, vagyis a festéksejtes bőrrák a legagresszívebb bőrráktípus, és a statisztikák szerint az ezzel diagnosztizált személyek száma egyre növekszik. A kockázati tényezőkről, illetve hogy mit tehetünk megelőzésképpen, dr. Gáspár Réka bőrgyógyászt kérdeztük. 

 

– Melyek a kockázati tényezők? Kik azok, akik leginkább ki vannak téve a veszélynek? 

– Első helyen említeném az UV-sugárzást, ugyanis a melanómák 90 százalékánál ez tekinthető kiváltó oknak. Az UV-sugárzás természetes formája a napsugárzás, míg a szolárium mesterséges UV-forrásnak számít. Gyerekkorban elszenvedett hólyagos napégések például jelentősen megemelik a kockázatot, de természetesen a felnőttkori napozások, leégések, szoláriumozások sem elhanyagolhatók, ezek is gyakran csak évekkel-évtizedekkel később bosszulják meg magukat. Vagyis az UV-sugárzás bőrkárosító hatása kumulatív, idővel összeadódik és fokozódik. 

Másrészt minél több pigmentált anyajegye van valakinek, annál nagyobb a kockázata annak, hogy melanóma alakuljon ki. 

Egyes családokban örökletes lehet a fokozott melanómahajlam, tehát kockázati tényezőnek számíthat a genetikai háttér is. Ha az egyén elsőfokú rokonainál (szülők, testvérek) melanóma alakul ki, akkor az adott személynél is az átlagnál nagyobb lesz a melanóma kockázata.

Jó tudni, hogy gyakoribb a melanóma világos bőrű, szemű, hajú egyéneknél, és azoknál, akik nehezen vagy egyáltalán nem barnulnak.

– Mennyire gyakori az előfordulása? 

– A melanóma egyre gyakoribb napjainkban, az utóbbi években az esetek száma riasztóan megsokszorozódott. Az 50 év fölöttieknél a leggyakoribb a betegség. De tudni kell, hogy a fiatal, 30 év alatti felnőtteknél is rohamosan nő a megbetegedések száma, náluk gyorsabban, mint más korcsoportoknál. A 15-30 év közötti korcsoport körében a második leggyakoribb ráktípus. A 20-35 év közötti nők különösen veszélyeztetettek, köszönhetően a barnulási divatnak.

– A szolárium tehát fokozza annak az esélyét, hogy kialakul a melanóma. Ajánlott teljesen elkerülni? 

– Igen, a szoláriumozás bizonyítottan rákkeltő hatású. A rendszeresen szoláriumozóknak nyolcszor nagyobb esélyük van arra, hogy melanóma alakuljon ki náluk, mint azoknak, akik sohasem szoláriumoztak. És ezen nem szépít az sem, hogy egyes szalonok próbálják minél jobban hangzóan eladni magukat, például bioszoláriumnak nevezik magukat. De ez a tényeken nem változtat. 

Egyes országokban, például Ausztráliában, Brazíliában, teljesen betiltották a szoláriumokat, ezek egyáltalán nem működhetnek. Egyébként Ausztráliában a leggyakoribb a melanóma az egész világon. Más országokban, mint Franciaország, Kanada, Új-Zéland, az Egyesült Államok egyes államaiban 18 éven aluliak számára tilos a szoláriumhasználat, az ezeket üzemeltetőknek igen szigorú szabályoknak kell eleget tenniük. 

Érdemes tudni, hogy a szoláriumozás a melanóma mellett más bőrráktípusok, így a bazalióma és a laphámrák kockázatát is bizonyítottan növeli. 

– Mire figyeljünk, hogy megelőzzük a melanóma kialakulását? Jön a nyár, napozáskor például mire fordítsunk különösebb figyelmet? 

– Elsősorban kerüljük a direkt, tűző napsütést, különösen 11-16 óra között, ne tartózkodjunk szándékosan a napon, ne napozzunk. Kerüljük el a napégést. Bőrünk minél nagyobb felületét fedi ruházat, annál védettebb a napsugárzással szemben. Az arc, nyak, dekoltázs védelméért ajánlott a széles karimájú kalap, a szemek védelméért pedig UV-szűrős napszemüveg viselése.

A napnak kitett bőrfelületet védjük fényvédő termékekkel. A fényvédők, ha rendszeresen és az előírásoknak megfelelően használjuk, valóban hatékonyak. Figyelembe kell venni, hogy a kémiai fényvédőket 20 perccel a napon való tartózkodás előtt szükséges felvinni a bőrre. Nem mindegy a mennyiség sem, az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) fényvédő szükséges a védettséghez. Napon tartózkodás alatt kétóránként újra fel kell kenni a fényvédőt, közvetlenül úszás, fürdőzés, törölközés után, erős izzadás esetén még gyakrabban. A jó fényvédő vízálló, és véd mind az UVB- (SPF faktor jelöli), mind az UVA-sugárzással (PPD faktor jelöli) szemben. A legjobb védelemért ajánlott legalább SPF 30 jelzésű fényvédő termék használata minden nap a napnak kitett bőrön. Arcra érdemes az arcbőr számára kifejlesztett terméket használni, figyelembe véve a bőrtípust vagy az esetleges bőrproblémákat. Kérje bőrgyógyásza tanácsát a testreszabott, egyéni igényeket kielégítő fényvédő kiválasztásában. Gyerekeknél 6 hónapos kortól lehet használni a fényvédőt, SPF50+ jelzésű, lehetőleg gyerekek számára kifejlesztett készítményt válasszunk. 

– Mikor ajánlott bőrgyógyászhoz fordulni, mikor gyanús egy anyajegy?

– Gyanúsnak számít egy anyajegy, ha a következő ötből egy vagy több tulajdonság jellemző rá (ABCDE szabály): aszimmetrikus, a szélei elmosódnak, többféle színárnyalat figyelhető meg benne, átmérője 6 milliméternél nagyobb, és változik, például aktívan növekszik. Ezek utalhatnak egy esetleges rosszindulatú elváltozásra, ezért ilyen jeleknél ajánlott minél hamarabb bőrgyógyászhoz fordulni. 

Továbbá intő jel lehet, ha egy anyajegy viszket, fáj, vérzik, vagy ha egy azelőtt lapos anyajegy domborúvá válik. Mindig azt kell szem előtt tartani, hogy milyen volt, és hogy az eredeti állapotához képest változik-e az anyajegy. 

Mindenki számára ajánlott éves gyakorisággal a bőrrákszűrés, azaz a komplett dermatoszkópos anyajegyvizsgálat, még akkor is, ha szabad szemmel semmi gyanúsat nem észlelünk. Illetve, bármi kétség, gyanú merülne fel valamely anyajegy vagy anyajegyszerű elváltozás kapcsán, indokolt minél előbb bőrgyógyász segítségét kérni.