Ravatalozó a kegyeletteljes végtisztességhez

Laci bácsi álma

Valóra váltotta álmát a radnóti református egyházközség presbitere, a nyolcvanadik évéhez közeledő Oszoli László. Elképzelésének, akaraterejének és kitartó munkájának köszönhető az a halottasház, amely a magyar közösség tagjainak kegyeletteljes helyet nyújt az elhunyt szeretteiktől való búcsúzáshoz, a végtisztesség lerovásához, a zavaró tényezők nélküli gyászszertartásokhoz.

Amint megtudtuk, a város egyetlen ravatalozója az ortodox temetőben van, olykor, ha egyszerre két-három halott volt a városban, a hozzátartozók nem voltak tekintettel a magyar nyelven zajló gyászszertartásokra, nemegyszer szóvá is tették, hogy nemkívánatos a magyar szó az ortodox halottasházban és környékén. Ezt követően fogalmazódott meg a radnótiak Laci bácsijában a gondolat, hogy saját halottasházat építsenek, amelyet tettek sorozata követett. Amint kifejtette, elképzelését nagyon sokan ellenezték az egyház elöljárói közül is. Sokan nehezen megvalósíthatónak, értelmetlen befektetésnek vélték, ezért ellenségesen kezelték az indítványt. A többi egyházi felekezet tagjai közül azonban sokan értékelték a kezdeményezését, és hozzájárultak az építkezési költségekhez. „Pápai Ferike presbitertársam egyetértett velem a saját ravatalozó kivitelezésének szükségességében, és támogatásáról biztosított. Kinéztük az építéshez megfelelő helyet, szemrevételeztük az ugrai ravatalozót, a presbiterekkel aláírásgyűjtésbe kezdtünk, és a személyenkénti százlejes hozzájárulásból 2012-ben elkezdtük az építkezést, így 2014-ben már a saját ravatalozónkból temethettünk. A pénzgyűjtés felelősségét, az anyagbeszerzést, az építőkkel való tárgyalásokat, az építkezés felügyeletét is felvállaltam, a munkálatok végeztével pedig elszámoltam. A belső munkálatoknál sokan segédkeztek, így Oláh Jóska, Borsos Károly, Pápai Ferenc, illetve jómagam nagyon sok belső munkálatot önkéntes alapon végeztünk. Az épületen még lenne belső csiszolnivaló, de minden pénzfüggő. A református hívek közül több mint százan nem fizették ki az önrészt. Ennek végső határidejét májusig határozta meg a presbitérium, amelynek döntése értelmében aki nem fizetett, de hozzátartozói igénybe vennék a ravatalozót, azok az összeg dupláját kell kifizessék, vagyis 200 lejt személyenként, ugyanis az építkezésnél lett volna fontos az anyagi hozzájárulás” – fejtette ki a szépkorú presbiter.

Amint Nadrág Elemér önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta, a helyi tanács is hozzájárult a finanszírozási költségekhez, a két év alatt négy-négy ezer lejjel támogatták az építkezést, illetve az engedélyek jóváhagyásában 

is operatívan segített a helyi önkormányzat.