Profit adófizetés nélkül, avagy az Európa-bajnokság pénzügyei
2012-06-05 14:22:58
- Kósa András
Az idén már több alkalommal is foglalkoztunk a 3P keretében a futball gazdasági vonzatával, most pedig a nyár egyik nagy eseményének, a labdarúgó Európa-bajnokságnak a háza táján nézünk körül.
Az idén már több alkalommal is foglalkoztunk a 3P keretében a futball gazdasági vonzatával (Jönnek a spanyolok – 2012. május 9., és Futballgazdaság – 2012. május 23.), most pedig a nyár egyik nagy eseményének, a labdarúgó Európa-bajnokságnak a háza táján nézünk körül. A két házigazda sok milliárdot ruházott be – mindenekelőtt – az infrastruktúrába, aminek egy részét (31%-át) az Európai Unió finanszírozta, a többi természetesen a rendező országok büdzséjét terhelte. Ugyanakkor óriási bevételre számítanak a turizmusból, illetve a fejlesztések későbbi hasznosításából.
A két ország az EURO 2012 kapcsán az elmúlt négy évben (2008-2012) összesen 30,2 milliárd eurót fektetett be. Ebből Lengyelország a maga közel 20 milliárd eurójával a GDP-je 5,2-át szánta az eseményre, míg az ukránok a maguk több mint 10 milliárdos ráfordításával GDP-jük 9%-át ruházták be az egy hónapos rendezvény kapcsán. A lengyelek az összeg legnagyobb részét (mintegy 86%-át) a közlekedési infrastruktúrára költötték, az utak, közszállítás, vasút és repterek modernizációjára. Tegyük gyorsan hozzá: volt mire, hiszen Lengyelország autópálya-ellátottsága a negyedik leggyengébb volt az EU-ban (Romániával most ne foglalkozzunk). S óriásit alakult Ukrajna is, ahol eddig a Lvov és Kijev közötti 540 kilométeres vasúti szakaszt a vonatok 7 óra alatt tették meg, most pedig 180 km/órás sebességgel is képesek haladni a koreai szerelvények. Az ukránok ráfordítása nagyjából fele ekkora volt, ugyanakkor a két ország közötti különbséget jelzi, hogy mindezek hatására a munkaerőpiacon Lengyelországban 20-30 ezer új munkahely jött lére, Ukrajnában pedig 69 ezer. Az európai munkaerőpiac erős lejtmenetéhez képest a mostani fejlesztések a két országon jelentőset lendítettek, Lengyelország esetében 0,11-0,17%-kal, míg Ukrajna kapcsán 0,31%-kal növelve a foglalkoztatást. A 12% fölötti lengyel munkanélküliségnek ez levegővételt jelent.
Ami a bevételi oldalt illeti, becslések szerint legalább 800 millió eurós jövedelemre számíthat a két ország, egyenként 500-500 ezer látogatóval számolva. Ez tulajdonképpen a lengyel turizmuson nem is lendít akkorát, hiszen 2011-ben 13,1 millió turista látogatott az országba. Ukrajnában ugyanakkor a vártnál akár kisebb is lehet a turisták száma, hiszen „keleti” szokás szerint óriásira emelték a szállásárakat, amivel a részt vevő válogatottak közül is elriasztottak jó néhányat. A házigazda ukránok mellett csak a svéd és a francia válogatott lakik majd Ukrajnában, míg az angol, dán, holland, német és portugál válogatott inkább Lengyelországban állította fel főhadiszállását, vállalva a több ezer kilométeres repülést a csoportmeccsek ukrajnai helyszíneire.
Az Erste Bank elemzői szerint az Eb 2%-kal dobhatja meg a lengyel GDP-t, ugyanakkor a puszta bevételeken túl főleg az infrastruktúra fejlesztése jelenthet növekedést, amely a későbbiekben a belföldi gyártók hatékonyságát és termelékenységét emeli majd, ami a működő tőke vonzásában konkretizálódhat. Más bevétel nem nagyon lesz, ugyanis az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) kikövetelte a rendezvény adómentességét, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem adóztatják meg sem a játékosok, sem az edzők, sem a bírók Eb-jövedelmét, de osztalékadóval, licencdíjakkal és semmiféle más jellegű adóval nem terhelhető az UEFA bevétele sem – az áruforgalmi adót (TVA) kivéve. Márpedig, ha látjuk azt, hogy csak a tornára történő kvalifikálásért az UEFA 196 millió eurót fizet ki a 24 válogatottnak, bizony jelentős adóbevételt jelentenek a díjak is. (A május végén Budapesten tartott 62. FIFA-kongresszus adatai szerint a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 2011-ben 28,5 millió eurós profitra tett szert, míg a 2010-es világbajnokság éve 173 millió eurót hozott a konyhára.)
Összességében elmondható, hogy a befektetések inkább hosszabb távon fognak majd megtérülni. Ugyanakkor Ukrajna kapcsán a történetnek van politikai súlya is, hiszen Julia Tyimosenkó volt kormányfő meghurcolása arra késztetett több európai politikust is, hogy lemondja az Eb-n való részvételét, ami az ország imázsát nem emeli.
