A Pro Libertate „adomás” magyarázatai
2011-04-11 12:09:33
- Ráduly János
A Népújság hétvégi szórakoztató mellékletében, a Színes Világ 2010. április 10-i számában cikket közöltünk Bolyai Farkas és a kurucok címmel. Bemutattuk az 1819-ből származó „Bolyai-bejegyzést”, amelyben a Pro Libertate magyar és német magyarázatát adta, persze latinul. Szabó T. Attila könyveit forgatva rábukkantunk A kuruckori „Pro Libertate” kuruc és labanc magyarázata című írására, amely 1931-ben keletkezett. Nyomtatásban az Erdélyi Múzeum folyóirat XXXVI. évfolyamában látott napvilágot. Utóbb beépült a Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek V. című kötetébe is (Buk. 1981. 196-197).
A szerző tisztázta: a szöveg Berkeszi Katona Zsigmond (1767 – 1833) „jegyzetkönyvében” maradt fenn, amely „... a XVIII. század végén és a XIX. század elején” keletkezett. Íme az általunk tanulmányozandó szövegváltozat:
„Pro Libertate. Ezt a pénzt így magyarázták a kurutzok: Deákul: Princeps Rakoczi, Ope Legionum, Illustrissimi Bertseni et Reliquor(um), Totam Austriam Turbabit.
Magyarul: Princz Rakoczi Orszszágink(na)k Légy Igazgatoja Bertsenivel Edgyütt Ront(s)d-el. Tapodd-meg Austrianak Tanácskozásait Ellenünk. A labanczok így magyarázták: Peribitis Rebelles, Omnes, laquo, Igne, Bello Exilio, Reliqui, Tandem Austriacor(um) Tributarii Eritis. Magyarul: Pártos Rebellis Országnak Lakosi, Igaz Birátoktól Elpartoltatok, Roszszul Tanátskoztatok „Austria Titeket El-fog Törölni.”
A Berkeszi Katona-szövegből kiviláglik, hogy valójában pénzfelirat értelmezéséről van szó. A szerző a két latin „magyarázat” magyar változatát is „megadja”, de – Szabó T. Attila szerint – „a magyar szöveg nem fordítása a latinnak.”
Ha ezt a változatot összevetjük a Bolyai Farkas rögzítette variánssal, eltérő hangalakú latin szavakat is láthatunk, például: Rakoczi – Racociaes, Legionum – Legionem, Bertseni – Bertsényi, Peribitis – Pari bitis, omnes – Op(…), Exilio – Epse stb. A Berkeszi Katona-szövegből hiányzik az evertet szó.
Előttünk tehát két szövegváltozat áll, mindkettő elindult a folklorizálódás útján. Elgondolásunkat erősíti Szabó T. Attila véleménye, aki Berkeszi Katona megfogalmazásáról ezt írta: „… a régiek egyik kedvelt szokásának, a kétértelmű szövegmagyarázatnak elég sikerült példája.” Ugyancsak ő említi a cikkhez kapcsolt jegyzetében, az 586. oldalon, hogy: „a Pro Libertate latin magyarázatról még a múlt században később is tudtak (1. Kőváry László, Történelmi adomák. Kv. 1837. 102).” Itt „a múlt században” kifejezés a 19. századra értendő.
Magam úgy látom, hogy „adománk” főleg az értelmiségiek körében volt/lehetett népszerű. Mind Berkeszi Katona, mind Bolyai Farkas fiatal korukban külföldi akadémiákon is tanultak. Meglehet, idővel német nyelvterületen is felbukkan a „történet”, bizonyítandó, hogy már a kuruc korban is tudhattak róla.
