2024. december 22., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Megalakult Románia új parlamentje. A kormánykoalíció kialakításáért zajló, hosszas és fordulatos tárgyalások is jelzik, hogy nem lesz könnyű dolga a romániai magyarságot képviselő RMDSZ-es politikusoknak. Annak ellenére, hogy mind Kelemen Hunor államelnök-, mind a képviselő- és a szenátorjelöltek a józan ész politikáját vállalták fel és hirdették a kampányban, nem garantálja semmi, hogy mindezeket valóra is tudják váltani. Köztudott – és korábban ez be is igazolódott, – hogy a román politikai pártok által a korábbi koalícióban „mérleg nyelveként” kezelt RMDSZ-re csak kényszerhelyzetben van szükség, hiszen, annak ellenére, hogy mind a fejlesztésügyi, mind a környezetvédelmi minisztériumot eredményesen vezették az RMDSZ miniszterei, amikor fordult a kocka, megváltak tőlük, pedig a józan ész logikája nem ezt követelte volna. A 2024-es választások után kialakult parlamenti felállásban szintén kényszerhelyzet állt elő. El kell dönteni, hogy az ország a szuveranista – az Európai Uniótól eltávolodó – politikát akarja támogatni, vagy az unió által kínált jövőt választja. Ez dilemma elé állítja az itteni magyarságot is, hiszen az Orbán Viktor vezette Fidesz is a szuveranista táborba tartozik. (Mindezek mellett azonban nem lehet eltekinteni attól a történelmi kapcsolattól, aminek alapján a mindenkori magyar kormánynak erkölcsi kötelessége felkarolni, támogatni a határon túli magyarságot. És ennek valóban eleget tett.) Az sem kérdés, hogy az RMDSZ-nek a leghatározottabban ki kell állnia az európai út mellett, hiszen azok a román pártok, amelyek ettől eltávolodnának, mélyen nacionalisták. És nem kérdés, hogy a két nagy párttal, a PSD-vel és a PNL-vel kell továbbra is maradni, azokkal, amelyek akkor, amikor nyeregben érezték magukat, kiebrudalták az RMDSZ- a kormányból. Ráadásul az is köztudott, hogy a PNL – legalábbis, ha a Maros megyei szervezetet tekintjük – nem igazán RMDSZ- vagy magyarbarát. Az USR sem megbízható, hiszen mindamellett, hogy a hagyományos romániai politikai pártoktól eltérően valami újat szeretne behozni a palettára, amolyan egykori magyarországi LMP-stílusban, retorikájából kikandikál, hogy vezetői is nemzetféltők. Ne feledjük, hogy a politikai kötéltáncnak köszönhetően sikerült jegelni a közigazgatási átszervezésről szóló törvénytervezetüket, amely enyhén szólva ellenünk irányult. És tetszik vagy sem, de az RMDSZ – ha emlékezetem nem csal – majdhogynem tradicionálisan a PSD-vel tudott elég jól együttműködni. Erre akár megyénkben is van jó példa, természetesen csak a kulisszák mögött egyezkedők tudják, hogy mennyi izzadsággal és milyen kompromisszumokkal lehet mindezt elérni. Mert azt sem kell elfelejteni, hogy a politika a kompromisszumok művészete. A parlamenti választások után jön csak igazán ez a fajta kötéltánc, ami kevésbé látszik. Amikor az előállt új helyzetben kell megtalálni az egyensúlyt. Például konkrétan a parlamenti szakbizottságokban, ahol a többi pártokhoz viszonyítva a nem sok szavazattal rendelkező RMDSZ-es politikusok csak úgy tudnak elfogadtatni társaikkal bármilyen kezdeményezést, ha ők terjesztik elő, vagy közösen lefaragnak a törvénycikkelyekből olyasmit, ami számunkra csak részeredmény lehet. Jó lehetőség, ha ismét sikerül a kormányba kerülni, hiszen ezáltal újra bizonyítani lehet, hogy a józan ész politikájával, ha lassabban is, de haladhat előre az ország. 

Nagy lesz a nyomás a politikusainkon, a parlamenti képviselőinken. Egyrészt a külpolitikai állás, másrészt pedig az ország gazdasági helyzete miatt, és ezenfelül még ott van a romániai magyarság jogos igénye, hogy végre teljes mértékben egyenrangú állampolgárokként kezeljenek, és ne legyen politikai akadálya egy iskolaalapításnak, a városépítésnek és sok más olyan kezdeményezésnek, amelynek haszonélvezői mind a magyarok, mind a velünk együtt élő többség. Az évtizedes „sajátos” küzdelem folytatódik. A választók megtették a kötelességüket, összezárt a magyarság, és ennek köszönhetően valóban az elvárásokon felüli eredményt ért el az RMDSZ. E megbízatás kötelesség is, és joggal fogalmazódhatnak meg az elkövetkezendő – a gazdasági megszorításokkal tűzdelt – időszakban olyan kérések, elvárások, amelyekkel számonkérhetők a parlamentbe juttatott politikusaink, hogy miként tartják be a kampányígéreteket. Azonban azt is tudni kell, hogy nem lesz könnyű ez a kötéltánc, és továbbra is nekünk, erdélyi magyaroknak kell kifeszítve tartanunk a védőhálót.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató