Kedden az elnöki hivatalban aláírták a Románia európai elkötelezettségének megerősítéséről szóló politikai megállapodást az államfő javaslatáról, miszerint a védelmi kiadásokat oly módon növeljék, hogy azok 2017-től elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
Az RMDSZ is aláírta a dokumentumot. A szövetség elnöke szerint az államfő által javasolt politikai megállapodás összességében elfogadható, az erdélyi magyar közösség előnyére válik a parlamenti pártok kiállása a hatékonyan működő és a jogállamiságot garantáló politikai intézmények, a független igazságszolgáltatás, Románia európai integrációs politikájának folytatása mellett vagy a sürgősségi kormányrendeletek kiiktatása érdekében.
A találkozón az RMDSZ elnöke ismét javaslatot tett Iohannisnak egy többség-kisebbség paktumra, amely szavatolná egyrészt, hogy a már megszerzett kisebbségi jogok nem csorbulnak, bármilyen kormány alakulna Romániában, ugyanakkor leszögezné, hogy a többség és kisebbség folyamatos párbeszédet folytat valamennyi parlamenti párt részvételével a kisebbségi identitás megőrzését segítő intézményes garanciák bővítéséről. Az aláíró parlamenti pártok egyben vállalnák, hogy nem próbálják szavazatszerzésre használni a kisebbségi kérdést a választási kampányokban. Az RMDSZ elnöke szerint az egyezmény a társadalmi stabilitást és a tervezhetőséget is szolgálná, hiszen kiszámíthatóságra, szociális stabilitásra van szükség, ami az ország összes állampolgárának a javára válna”.
A javaslat azonban az RMDSZ elnöke szerint Iohannisból „nem váltott ki különösebb reakciót”. A szokásos flegmatikus módján egyetlen arcizma sem rezdült a dokumentum átvételekor.
„Átvette, megköszönte, és azt mondta, majd beszélünk róla” – nyilatkozta a találkozó után az RMDSZ elnöke. Amint ezelőtt néhány évvel sem jött izgalomba, amikor ugyanezt a javaslatot tette a szövetség elnöke. A szokásos pókeraccal átvette, a dokumentum pedig azóta is egy fiókban porosodik. A válasz a szokásos volt, azaz semmi.
Köztudott, hogy az RMDSZ 2014-2015-től, az első világháború kitörésének centenáriumi évétől folyamatosan kérte a román többséget, és írott javaslata is volt arra, hogy kezdődjön párbeszéd a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetének rendezéséről. Tavaly, a centenárium évében úgy gondolta, hogy 2018 lehet az az év, amikor megpróbálhatnák a többség-kisebbség viszonyát úgy rendezni, ahogyan az erdélyi románok látták ezt 2018-ban, az egyesülést kimondó gyulafehérvári dokumentumban, a nemzeti kisebbségi közösségek identitásának a megőrzésére vonatkozóan. Hiszen az egyesülést végrehajtók maguk is megtapasztalták a kisebbségi létet az Osztrák–Magyar Monarchiában.
Ám a javaslatot azóta is néma csend övezi. Viszont egymást érték, azóta is egymást érik a visszaélések, jogsértések. Az elnök hallgat, az egyetlen, ami „életre kelti”, ha a kormányt szidhatja. Egyébként rezzenéstelen pókerarccal hallgat, akkor is, amikor egy felelős államférfinak szólnia kellene.
