Perineológia
Jaj, a derekam! – hangzik el sokszor, főként nők részéről. A gyakran szétsugárzó kismedencei fájdalmakba hajlamosak a páciensek beletörődni: majd elmúlik, korral jár – így biztatják magukat.
Jaj, a derekam! – hangzik el sokszor, főként nők részéről. A gyakran szétsugárzó kismedencei fájdalmakba hajlamosak a páciensek beletörődni: majd elmúlik, korral jár – így biztatják magukat. Pedig a könnyelműség, a gondatlanság ez esetben is sok felesleges fájdalmat, életre szóló kórokat és károkat idézhet elő a szervezetben. Legtöbb esetben a menopauzával járó, főként az 50-60-as korosztályt érintő problémákról van szó – mondja Willner Péter sebészeti részlegvezető főorvos.
Tájékoztatása szerint az ilyen, ismeretlen eredetű panaszok hőhullámokkal, alvászavarral súlyosbítva kismedencei eredetűek lehetnek, súlyos esetben vizelet-visszatartási, székletürítési gondokat okoznak, esetleg hüvelyszárazságot, nehezített, kellemetlen szexuális életet. Az ok a többi között a korral együtt járó hormonális változás, a szülés, a túlsúly, a kevés mozgás, amelynek következtében hüvelyi sérv, méhelőreesés is gyakran előfordul.
– Ezek a tünetek nem múlnak el önmaguktól, ellenkezőleg: ha kezeletlenek maradnak, egyre súlyosabbá válnak, és nagymértékben rontják az életminőséget – húzza alá a főorvos. – A kismedence bonyolult felépítésű, benne több, egymással szorosan összefüggő szerv is található – olyan érzékeny szervek, amelyek szüléskor vagy akár nagyobb teher cipelése esetén is károsodhatnak. A menopauza idején pedig azoknak a hormonoknak a szintje, melyek ezeket a szerveket támogatják, fokozatosan csökken. Ezért fordulhat elő, hogy a nyálkahártya elvékonyodik, a méhet tartó szalagok megnyúlnak, a méh lesüllyed, a hólyag és a belek helyzete megváltozik.
Mátrixrendszer
Willner Péter felhívja a figyelmet arra, hogy ugyan korral járó jelenségről van szó, de nem megváltoztathatatlan állapotról, amelybe bele kell törődni.
Új megközelítést jelent a perineológia, mely éppen arra hivatott, hogy a kismedence szerveit egységében szemlélje, az azzal foglalkozó orvosok közösen keressenek megoldást a problémára. Mert ebben a komplex, interdiszciplináris tudományágban három orvosi szakma – a sebészet, a nőgyógyászat és az urológia – szoros együttműködésére van szükség. E három szakma tudása ötvöződik, adódik össze a rekonstrukciós műtétek során egy teljesen új, funkcionális szemlélet alapján.
– A lényeg az, hogy egy egészségügyi központban, egy osztályon, úgynevezett mátrixrendszerben végezzük el a szükséges helyreállító műtéteket részletes, speciális kivizsgálás után – mondja a főorvos. – A beavatkozások egyre több „menopauzakorba” került nőt érintenek, vagy a későbbi években válnak panaszaik drasztikussá. Nem minden esetben kerül sor műtétre. Először konzervatív módon próbálunk segíteni a pácienseknek, például speciális biofeedback tornával. A medence-fenékizom-erősítő torna hatásos módszer, egyszerű gyakorlatokkal sok esetben csökkenthetők a panaszok, megakadályozható a súlyosbodás.
Kulcslyuksebészeti eljárás
A műtét tehát akkor következik, ha hagyományos terápiával nem mutatkozik javulás. Willner Péter a 21. század egyik legmodernebb technikáját alkalmazva, lapa-roszkópos műtéteket végez. Ismertetése szerint ez a minimálisan invazív technikai módszer – népszerű néven: kulcslyuksebészeti eljárás – egyre több hasi műtét esetén alkalmazható, és igen sok előnnyel jár: kíméletes, csupán néhány 0,5-1 centiméteres vágásra van szükség, a beteg gyorsan felépül, a szövődmények – hegesedés, összenövés – kockázata jelentősen mérséklődik, kevés a fájdalom, gyors a visszatérés a hétköznapi tevékenységbe.
Ez a fajta műtéti eljárás ugyanakkor nagy szakmai rutint igényel, és a modern technikai eszközök, a felhasznált anyagok költségigénye miatt tetemes befektetést is. Ma még kevés intézményben alkalmazzák a modern endoszkópos eljárásokat erre a célra, de a jövő útja minden bizonnyal ez lesz.
Leopold Györgyi (MTI)
