Pénteken 22 órakor a skót és a házigazda német válogatott mérkőzésével megkezdődik a 17. labdarúgó-Európa-bajnokság, amelyen ismét – sorozatban harmadszor – szerepelhet a magyar együttes. A román csapat is részvételi jogot szerzett.
Az egy hónapos futballünnep magyar szempontból egy kicsit más lesz, mint az előző kettő, mivel a csapat az elmúlt években magasra tette a lécet, így a szurkolók reményei is sokkal vérmesebbek, mint korábban. Nyolc éve már az kisebb csoda volt, hogy a nemzeti együttes harminc esztendő elteltével ismét szerepelhetett egy nagy tornán – nem beszélve arról, hogy aztán a négyesét megnyerve jutott a nyolcaddöntőbe –, legutóbb pedig az korlátozta az elvárásokat, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványai a halálcsoportba kerültek az akkor címvédő portugálokkal, a világbajnok franciákkal, valamint a németekkel.
Ezúttal viszont a csoport összetétele, a veretlenül megvívott selejtezősorozat eredményei, illetve a csapatkapitány Szoboszlai Dominik klasszissá érése is sokkal nagyobb bizakodásra adhat okot. Pedig a kvartett összetétele így sem egyszerű, mivel a németek egyrészt hazai pályán játszhatnak, másrészt a keretük tele van világsztárokkal, de pusztán a világranglistát nézve Svájc is előbbre áll, Skócia pedig a kvalifikáció során Spanyolország legyőzésével bizonyította, hogy bármelyik riválisra veszélyes lehet. A magyarok szombaton a svájciak ellen Kölnben kezdik meg a szereplést a kontinensviadalon, majd Stuttgartban előbb június 19-én a házigazda németekkel, négy nappal később pedig a skótokkal találkoznak a csoportkörben.
A már magyar állampolgársággal is rendelkező olasz szakvezető nem véletlenül igyekszik kissé visszafogni a reménykedést és az elvárások, célok megfogalmazását, mert ezzel az esélyesség terhét szeretné levenni a csapatról. Irányításával viszont már kétszer is több mint tízmeccses veretlenségi szériát épített a válogatott, 1986 óta először jutott ki egyenes úton világversenyre, ráadásul olyan világelithez tartozó ellenfeleket győzött le tétmeccsen, mint a most is favoritnak számító Anglia és a csoportrivális Németország – előbbit ráadásul kétszer is, idegenben például 4-0-ra. Ennek fényében – és a 2016-os továbbjutással szemben – egyáltalán nem lenne váratlan, ha a magyarok megélnék az egyenes kieséses szakaszt.
A mostani tornán rekordokban biztosan nem lesz hiány, ugyanis a portugáloknál Cristiano Ronaldo immár hatodik kontinensviadalára készül, az ötszörös aranylabdás minden egyes meccsel és góllal saját rekordját javíthatja tovább. Egy másik veterán portugál, Pepe egy magyar csúcsot adhat át a múltnak, mivel pályára lépésével – a trónról Király Gábort letaszítva – ő lesz minden idők legidősebb Eb-játékosa. Rajtuk kívül is lesznek, illetve lehetnek nagy búcsúzói a nemzetek közötti futballnak. A német Toni Kroos, aki két hete hatodik Bajnokok Ligája-trófeáját ünnepelte, például visszatérésével új lendületet adott az évek óta hullámvölgyben lévő Nationalelfnek, de a torna után szögre akasztja a stoplisát. A hazaiaknál akár Thomas Müllernek is az utolsó nagy tornája lehet az Eb. A horvátok nagy generációjának, köztük elsősorban a szintén hatszoros BL-győztes Luka Modricnak is az utolsó nagy dobása lehet a mostani az előző két világbajnokságon nyert ezüst- és bronzérem után.
A torna legnagyobb kérdése persze az, hogy július 14-én a berlini Olimpiai Stadionban ki emelheti magasba a Henri Delaunay-kupát, amelyet eddig tíz csapat hódított el, legtöbbször, szám szerint háromszor a német és a spanyol. Az Eb két legnagyobb favoritja a legutóbb ezüstérmes Anglia és a világbajnokságon második Franciaország. Mindkét gárdában hemzsegnek a fiatal világklasszisok – elég csak Jude Bellinghamet és Kylian Mbappét említeni –, akik tökéletes egyveleget alkotnak az olyan tapasztalt, sokat bizonyított sztárokkal, mint Harry Kane és Olivier Giroud.
Rajtuk kívül a házigazda németeket sem szabad leírni, mert bár 2023-ig kifejezetten gyenge eredményeket értek el, idén márciusban a favorit franciák, majd a hollandok legyőzésével jelezték, hogy számolni kell velük. Amíg Cristiano Ronaldo a soraiban van, addig szintén az esélyesek között szerepel a portugál csapat is, míg a spanyolok a vb-kudarc után megfiatalított együttessel szeretnének meglepetést okozni a végjátékban. A címvédő és a legutóbbi nagy németországi tornán, a 2006-os világbajnokságon is győztes olaszok ismétlése már váratlan lenne, tekintve, hogy a három évvel ezelőtti diadal legfőbb letéteményesének számító domináns középpályássor jelenleg több sebből vérzik sérülések miatt, a védelem vezérei pedig azóta már visszavonultak.
Érdekesség, hogy a koronavírus-járványnak már nyoma sincs, de a futballra gyakorolt hatásából több, akkor bevezetett újítás is megmaradt. Ilyen például a 23-ról 26 fősre növelt keret, vagy éppen az öt cserelehetőség, amely egy hatodikkal is bővül hosszabbítás esetén.
A hat kvartettből az első két helyezett mellett a négy legjobb harmadik jut a legjobb 16 közé, onnantól pedig egyenes kieséses rendszerben zajlik a torna egészen a július 14-i berlini fináléig.
A közönségnek is elmondják, miért döntött a VAR úgy, ahogy
Minden videóbírós segítséggel meghozott játékvezetői döntést valós időben, a stadionban és a tévénézők számára is megmagyaráznak majd a labdarúgó-Európa-bajnokságon – jelentette be az UEFA játékvezetői bizottságának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Roberto Rosetti elmondta, hogy a stadionok óriásképernyőin minden olyan szituáció esetében bemutatják a döntések technikai magyarázatát, amelyben a VAR közreműködik. Például: „Büntető, kezezés. Németország 9-es számú játékosa a bal karjával érintette a labdát, amely természetellenes helyzetben volt, a válla fölött, a teste meghosszabbításában.” Ugyanezt a technikai közleményt a mérkőzés kommentátorai is megkapják majd, hogy elmagyarázhassák a nézőknek.
