Párkapcsolat vagy pokol?

A gyerekeknek szükségük van apára... Egyedül nem tudnám eltartani őket... Az övé a lakás, hová mehetnék a gyerekekkel? Szeret minket, csak néha dühbe gurul... Biztosan én tévedek folyton, és kiprovokálom a durvaságot... Talán ha a kedvében járok, megváltozik, és újra igazi család leszünk... – ezzel áltatják magukat sokszor hosszú évekig és próbálnak mentséget keresni agresszív párjuknak azok a nők, akiknek a családi fészek nem biztonságot jelent, hanem a poklok poklát, ahol mindennaposak a porig alázó megjegyzések, ahol bármelyik pillanatban elcsattanhat egy újabb pofon, vagy a tettlegesség ennél sokkal durvább formái sem ismeretlenek.

Alig egy hete helyezték örök nyugalomra Marosvásárhelyen azt a fiatal édesanyát, akivel párja vadászpuskával végzett. A nő családi erőszak áldozata volt, ezt a rendőrségen is jelezte, mégsem történt semmi, ami elejét vehette volna a tragikus végkifejletnek. 

A 2017-es évet a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem évének nyilvánították, amikor az uniós országokban fokozott figyelmet kellene fordítani erre a kérdésre. Romániában óriási hiányosságok vannak a védelmi rendszer terén, és sajnos a mindennapok valósága azt bizonyítja, hogy a távoltartási végzés sem nyújt biztonságot az áldozatoknak. 

Maros megye úgymond a szerencsésebbek közé tartozik, mert itt legalább van egy központ, ahová segítségért fordulhatnak a bántalmazott nők, illetve van menedékhely, ahol ideiglenes szállást biztosítanak nekik. Az országban sok olyan megye van, ahol nem létezik ilyen jellegű szolgáltatás. Tavaly 49 nő fordult a marosvásárhelyi Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézethez segítségért, miután férje, élettársa vagy éppen saját gyermeke áldozatává vált. És ezek csak az új esetek, hiszen emellett számtalan visszatérő ellátottjuk van, akik úgy döntenek, adnak még egy esélyt az őket bántalmazó férfinak, majd amikor ismét tettlegességig fajulnak a dolgok, és esetleg kórházi ellátásra szorulnak, ismét segítségért kiáltanak. Az intézetben szakembercsoport karolja fel az otthonról menekülni kényszerülő nőket, a pszichológus lelki támaszt nyújt számukra, a jogász jogi útbaigazítást ad, a szociális munkás segít nekik albérletet, munkahelyet találni. Ugyanakkor, ha odáig fajult a helyzet, hogy veszélyben van az életük, menedéket kérhetnek gyermekeikkel együtt a titkos helyszínű menhelyen, ahol legtöbb hatvan napig maradhatnak, de szükség esetén ez az időszak meghosszabbítható. Teodora Babă, az intézet pszichológusa elmondta, a menedékhelyen tavaly például végig telt ház volt, sok esetben kétszer annyian voltak elszállásolva, mint amekkora a befogadóképessége, hiszen veszélyhelyzetben senkinek nem mondhatják, hogy nincs hely, keressen más megoldást. A pszichológus pozitívumként emlegette, hogy egyre több az olyan nő, akik már az első pofon elcsattanása után segítséget kér, és ilyenkor nagyobb az esélye annak, hogy megelőzzék a dolgok elfajulását. 

Nyolcszor juttatta kórházba, utána lépett ki

Teodora Babă 12 éve dolgozik a családi erőszak áldozataival; munkássága során hátborzongató esetekkel szembesült. 

Bár a legkülönbözőbb élettörténetekkel találkozott, úgy érzi, talán a legmegrázóbb, amikor idős nő kiált segítséget, mert saját fia bántalmazza. – 60-70 éves, sok esetben özvegy asszonyok, akik addig férjük áldozatai voltak, most pedig a fiuk teszi velük ugyanazt. Sajnos gyakori, hogy ha a gyerek ilyen környezetben nő fel, felnőttként ugyanúgy viselkedik majd a mellette élő nőkkel. Fordult hozzánk idős asszony, akinek a fia el kellett hagyja a saját lakását, mivel bántalmazta a feleségét, így az anyjához költözött, és azon űzte ki a bosszúját. A legszomorúbb, hogy ezek a nők segítséget kérnek, menekülnek, de a jogi lépéseket, a feljelentést elutasítják, mivel még akkor is védik a gyermeküket – mutatott rá a szakember. Mesélt olyan negyvenéves nőről, akit nyolc alkalommal juttatott kórházba a párja, és mivel sem szülei, sem hozzátartozói nem voltak, akikhez védelemért fordulhatott volna, alkalomadtán az utcán húzta meg magát, hogy elrejtőzzön az erőszakos férfi elől. Hosszú idő telt el, amíg rájött, hogy az élete veszélyben forog, és menekülnie kell. Kamasz gyermekével más megyébe költözött, ahol senkit sem ismert. 

Kért segítséget olyan harmincas éveiben járó állapotos nő, aki nagyobb gyerekével együtt a SMURD-tól érkezett az intézetbe, súlyos állapotban, törött bordákkal. A menedékhelyre került, de végül úgy döntött, ad még egy esélyt a férjének, annak ellenére, hogy gyakran és különös kegyetlenséggel bántalmazta. – Sajnos, láttuk, nagyon nagy az esély, hogy ezt a fiatal nőt előbb-utóbb megöli a férje. Sok esetben a bántalmazásokkor arra hivatkozott, hogy nem volt „elég nő” ahhoz, hogy fiút szüljön neki. Amikor kiderült, hogy a pocaklakó fiú lesz, de ugyanúgy folytatódtak a verések, döbbent rá, hogy ez csupán kifogás volt, és végre eldöntötte, hogy elhagyja a férjét. Más megyébe költözött, albérletben lakik és dolgozik, hogy eltartsa a két gyermeket – elevenítette fel a megrázó eseteket a pszichológus. 

Ha piszkos a szőnyeg, akkor verés

A szakember szerint a családon belüli erőszak esetén nem is a tettlegesség a legsúlyosabb tényező, hanem a lelki terror, hogy az agresszor teljesen lerombolja az áldozat önbecsülését, elszigeteli a környezetétől. Gyakori, hogy pánikroham miatt kerül a rohammentő-szolgálathoz, és így derül ki, hogy valójában párkapcsolat áldozata. Az otthon, ami normális esetben biztonságot kellene nyújtson az embernek, börtönné válik. A bántalmazott nők állandó félelemben élnek, hiszen, bár igyekeznek a kedvében járni, sosem tudhatják, hogy melyik lépésük milyen reakciót vált majd ki a partnerből. A pszichológus megjegyezte, találkoztak olyan nővel, aki elmesélte, hogy hazament a férje, megnedvesítette a kezét és végighúzta a szőnyegen. Ha piszok ragadt rá, jól elverte a feleségét. A szakember hangsúlyozta, tévhit, hogy alacsony végzettségű, szegénységben élő családoknál fordul elő az erőszak, mint ahogyan az is, hogy az elkövető alkoholista, elmezavarral küzd. Ez az agresszív férfiak csekély százalékára jellemző. Sok esetben az agresszor köztiszteletnek örvendő, jó anyagi háttérrel rendelkező személy.

A gyerek miatt maradnak, vagy éppen elmenekülnek

A pszichológus rámutatott, a sok-éves tapasztalat azt mutatja, hogy bár paradoxon, a bántalmazott nők a gyerek miatt maradnak, de miatta is menekülnek el. Általában arra hivatkozva tűrik párjuk gorombaságait, hogy ne nőjön fel apa nélkül a gyerek, vagy hogy egyedül nem lennének képesek biztosítani a gyerekek szükségleteit, ha el is osztódik a közös lakás, a fele résszel nem tudnának újat vásárolni, és nem szeretnének az utcára kerülni a gyerekekkel. Viszont az érem másik oldala, hogy legtöbb esetben akkor szánják rá magukat a menekülésre, amikor úgy érzik, veszélyben vannak a gyerekeik. 

Mint mondta, sok nő senkinek sem beszél arról, amiket nap mint nap átél, hogy védje a férjét, élettársát, viszont ez utólag igencsak megnehezítheti a helyzetét, ugyanis ha idővel elfajulnak a dolgok és feljelentést tesz, vagy távoltartási végzést kér, bizonyítani kell a veszélyhelyzetet. Ezért nem győzik hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a bántalmazott nők gyűjtsenek bizonyítékokat, lehet az hangfelvétel, fénykép, vagy mondják el ismerősnek, szomszédnak, és ha tettlegességre kerül sor, kérjenek törvényszéki látleletet. 

Tavalyelőtt 16 ezer áldozat 

A Nők Elleni Erőszak Megelőzéséért Hálózatba tömörülő nemkormányzati szervezetek évek óta kongatják a vészharangot, hogy Romániában nincsen egy elérhető védelmi hálózat, illetve a törvénykezés, amely alapján családi erőszak esetén a hatóságok eljárhatnak, nem nyújt valós védelmet az áldozatoknak. 

A leköszönő kormány pénzhiányra hivatkozva nem fogadta el a szakmai szervezetekkel közösen kidolgozott kormányrendelet-tervezetet a családon belüli erőszak megelőzését és leküzdését szolgáló országos érdekeltségű programokról. Ezek között kiemelt fontosságú lett volna az áldozatoknak tanács-adó központok és menhelyek létrehozása minden megyében, valamint az agresszorok kezelését célzó segítőközpontok alapítása. Továbbá a szakmai szervezetek egyik legfontosabb célkitűzése, hogy úgy módosítsák a törvényt, hogy a távoltartási végzést valóban sürgősségi úton lehessen kiadni, azaz az esethez kiszálló rendőr is kibocsáthassa, és a hatóságok ellenőrizzék ennek a betartását. A Nők Elleni Erőszak Megelőzéséért Hálózat január elején nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz és az illetékes szaktárcákhoz, amelyben hivatalos statisztikákkal támasztja alá a helyzet súlyosságát. Romániában minden négy nőből egyet legalább egyszer bántalmazott már a párja, és az esetek 75 százalékában ennek nyomán nem született rendőrségi feljelentés. Az Országos Rendőr-felügyelőség adatai szerint 2015-ben közel 16 ezer személy vált családon belüli erőszak áldozatává. A 2015-ben történt gyilkosságok 27 százaléka családban történt, és az utóbbi 14 hónapban legalább két nőt gyilkolt meg a partnere, annak ellenére, hogy rendelkeztek távoltartási végzéssel. 2012. július és 2015. április között 7312 távoltartási végzést kértek az áldozatok, viszont csupán 3045-öt hagytak jóvá. 

A távoltartási végzés nem nyújt kellő biztonságot

Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a távoltartási végzés sem garancia arra, hogy a rettegésben élő áldozatok végre biztonságban érezhessék magukat – mutatott rá Cristian Varodi, a marosvásárhelyi Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet jogásza. Mint mondta, attól a pillanattól számítva, amikor bejegyzik a kérést a bíróságon, 72 órán belül döntés kell szülessen az ügyben. Ez a maximális határidő, de nem jelenti azt, hogy nem dönthetnek például még aznap. – Ezen a téren minden eset sürgősségi, a bíróságtól függ, hogy milyen gyorsan születik meg a végzés. Például a kisvárosokban, ahol nincs olyan nagy volumenű munka, sok esetben még aznap döntést hoznak. 

A távoltartási végzést olyan esetekben kérheti az áldozat, a szociális munkás, vagy akár az ügyész is, amikor nem indokolt az agresszor letartóztatása, de a család élete veszélyben forog. A bántalmazó eltávolítható a közös lakásból, még akkor is, ha ő a tulajdonosa, és a rendelet megtiltja az áldozathoz való bármilyen közeledést, legyen az telefonhívás vagy üzenetküldés. A végzést legtöbb hat hónapra bocsátják ki, ezt követően meghosszabbítható, amennyiben bizonyítható a veszélyhelyzet. 

– Gondok elsősorban a távoltartási végzés betartásával vannak. Sajnos, ha a nő meg is szerzi, rájön, hogy a helyzete semmit sem változott, ugyanúgy rettegnie kell, hiszen a papír mellett a párja még bármikor rátörhet és bántalmazhatja. Külföldön elektronikus nyomkövetők segítenek abban, hogy a hatóságok azonnal értesüljenek, ha az agresszor az áldozathoz közeledik. Németországban a rendőr, amennyiben családon belüli erőszakos esettel szembesül, a helyszínen kiállítja a távoltartási végzést, ami addig érvényes, amíg az ügy bíróság elé kerül – világított rá a külföldi példára a szakember. 

Bár a végzés előírásainak az áthágása bűncselekménynek számít, és 6 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, az esetek nagyobb részében a végzés ellenére a bántalmazó közeledik a nőhöz, ha nem is személyesen, de telefonon, vagy üzenetet küld neki. Ha az áldozat jelenti is ezt a rendőrségen, a procedúra igen hosszas, továbbítják a dossziét egyik szervtől a másikhoz, eközben pedig az agresszor szabadlábon van. Az utóbbi években a marosvásárhelyi intézet munkatársa egy esetről tud, amikor elítéltek valakit a távoltartási végzés be nem tartása miatt – tette hozzá a jogász. 

Egy másik hiányosság, ami nehezíti az áldozatok dolgát, hogy a lelki terrort, a halállal való fenyegetést nagyon nehéz bebizonyítani. Ha nincs törvényszéki orvosi látlelet, sem tanú, sem feljelentés a rendőrségen, nagyon nehéz bizonyítani, hogy valóban bántalmazás történt, illetve az is felmerül, hogy mennyire komoly az elhangzott fenyegetés. Hasonló esetekben előfordul, hogy az áldozat meg sem kapja a távoltartási végzést.