Pár- és családterápiás sorozat 4.

A válások száma is emelkedett ebben az évben, de közel sem a házasságkötésekkel arányosan. Ez a jelenség, sajnos, nem belső meggyőződéssel indokolható.

A romániai Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapján (insse.ro) népességre vonatkozó összesített adatok a 2009-es évig érhetők el, az 1. ábra a 2004–2009-es időszak házasságkötéseinek és válásainak alakulását mutatja be. Elmondhatjuk, hogy a házasságkötés/válás arány kedvezőbb, mint Magyarországon. Látható, hogy a 2009-es évben a legalacsonyabb a házasságkötések és a válások száma is, azonban figyelemre méltó a 2007-es házasságstatisztika, ami több mint 42.000-es házasságkötés-emelkedést mutat az előző évhez viszonyítva. A válások száma is emelkedett ebben az évben, de közel sem a házasságkötésekkel arányosan. Ez a jelenség, sajnos, nem belső meggyőződéssel indokolható. Románia 2007. január 1-től az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, és ugyanettől az időponttól lépett érvénybe a 2006/396-os számú jogszabály, mellyel a kormány támogatni kívánta a fiatal házasokat, és egyben serkenteni a házasodási kedvet. A törvény értelmében az először házasodókat 200 eurós „állami nászajándék” illeti meg.

Az utóbbi három év összesített statisztikai adatai még nem érhetők el, azonban 2010-től megjósolható az országos válási statisztika drasztikus emelkedése, ami annak tulajdonítható, hogy a Hivatalos Közlöny 2010/714-es számában megjelent 202-es számú törvény peren kívüli, gyorsított, egyszerűsített válást engedélyez mindazon házastársaknak, akiknek nincs vér szerinti vagy örökbefogadott kiskorú gyermekük, és mindketten kifejezik válási szándékukat. Az eljárás költségeire vonatkozóan nincs egységesen megszabott díjazás, így egyes anyakönyvi hivatalok illetékei meglehetősen jutányosak. A jogszabály következtében minden valószínűség szerint megugrik a válási statisztika, főként, ha beszámítjuk az all-inclusive romániai válásokat kínáló utazási irodák külföldi klienstoborzását.

Az erdélyi megyékben a házasságkötések száma alacsonyabb az országos átlagnál (Fejes, 1999).

A 2. ábra Magyarország házasságkötési/válási összesített adatait tartalmazza a 2004–2011-es időintervallumra, melyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tett közzé. 2006-tól a házasságkötések csökkenése, 2007–2008-ban a válások növekvő száma, majd 2009-től a házasságkötésekkel együtt a válások enyhe csökkenése is megfigyelhető. 2011-ben 35.812 házasságkötést és 23.335 válást jegyeztek.

A bemutatott adatok alapján Magyarország európai viszonylatban a „közép-mezőnyben” helyezkedik el, például Belgiumban magasabb a válási arány, ahol a házasságok háromnegyede végződik válással. 2012-es amerikai adatok szerint az először házasulók 50%-a, a másodszor házasulók 67%-a és a harmadszor házasulók 74%-a döntött a válás mellett (forrás: divorcerate.org). 1996-ban a házasságkötési/válási arány 52% volt (Fowers et al., 1996).

Összességében elmondható, hogy 2004-től Magyarországon jelentősen csökkent a házasodási kedv, valamint egyre növekszik az 1000 házasságkötésre jutó válások száma: minden évben több mint fele. Romániában, a 2009-es adatok alapján, szintén a házasságkötések számának 15.100-zal való csökkenéséről (3400 válással is kevesebb volt 2008-hoz viszonyítva), de egyelőre kisebb házasságkötés/válás különbségről számolhatunk be.

Kovács Réka Rozália pszichológus, pár- és családterapeuta