Ösztönzik a szövetkezetesítést

A nemrég lezárult fejlesztési időszakban a Leader program keretében a Nyárádmentén több mint ötven sikeres pályázatot bonyolított le a Nyárádmente Kistérségi Társulás. Az önkormányzati projektek mellett külön sikerként könyvelhető el, hogy több nyárádmenti gazdát, vállalkozót segítettek abban, hogy támogatást nyerjenek gazdaságuk, vállalkozásuk fejlesztésére. A sikerekről, kudarcokról, valamint az elkövetkező időszakra vonatkozó tervekről Antal Zoltánnal, a társulás vezetőjével beszélgettünk. 

– Ha visszatekintek az elmúlt időszakra, elmondhatom, hogy több mint ötven, pontosabban 57 projektünk zárult sikeresen. Ha osztályozni szeretném, három típusú projektről beszélhetünk: önkormányzati, azaz közérdekű beruházások, valamint mezőgazdasági és vállalkozói projektek. Az önkormányzati projektek terén rendkívül színes a paletta, kezdve az olyan jellegű beruházásoktól, mint a nyárádremetei turisztikai-információs központ, a remetei megújult önkormányzati székház és helyi kultúrotthon, egészen a karbantartási munkagépek beszerzéséig, zöldövezetek kialakításáig. Ki szeretném emelni a kulturális örökség ápolását is, hiszen nincs község, ahol ne vásároltak volna népviseleti ruhát a helyi tánccsoportoknak, valamint hangosító, világosító felszerelést a művelődési otthonoknak. Emellett, amire igazán büszkék vagyunk, a vállalkozói projektek, az hogy sikerült némiképpen ezt a szférát is bevonni. Tudni kell ugyanis, hogy önkormányzati berkekben óriási a pályázati éhség, főleg, hogy nemzeti vonalon nemigen tudtak labdába rúgni. Emellett elég nagy vagy elfogadható a projektmenedzsment-képesség, megvoltak a tervek, tudták, mikor hová kell lépni, jártasak a jogi, engedélyeztetési folyamatokban. Ezzel szemben a vállalkozók és a gazdálkodók számára mindez a mai napig óriási kihívás, több sikertelen pályázat is volt ezen a téren. A sikerekről szólva meg kell említeni, hogy hét sikeres méhészeti pályázatunk van, egyenként negyvenezer euró értékben. Ez óriási dolog, és nemcsak azért, mert jelentős összegekről van szó, hanem mert a méhészet egy olyan tevékenység, ami a fenntartható fejlesztési koncepcióba nagyon is beleillik, és ökológiai szempontból nagy a jelentősége a Nyárádmentére nézve. Az egyszerűbb mezőgazdasági projektek mellett vannak olyan különlegességek is, mint például a Székelybere községi feketeribizli-telep. Kisebb arányban ugyan, de vannak nem mezőgazdasági, azaz vállalkozói projektek is, köztük megemlíteném a fémforgácsoló műhely felszerelését Nyárádka-rácson községben, vagy fogorvosi rendelők felszerelését, például Nyárádremetén. 

– Említetted, hogy voltak sikertelen pályázatok is. Ezek min buktak el? 

– Több dolgon is múlott. Volt eset, hogy az ötlettel volt gond, olyan tevékenységre tett le pályázatot az illető, ami nem támogatható, és sajnos előfordult, hogy mi sem vettük ezt észre a legelején. A mezőgazdasági projekteknél szinte minden esetben tulajdonjogi problémák merültek fel, eltérések a birtoklevelekben, vagy azok hiánya, előfordult, hogy örökösödési gondok adódtak. Mindenki abban a tudatban van, hogy rendben vannak a dolgok az iratokat illetően, csakhogy a pályázat esetén az önkormányzat, az APIA, valamint a gazda nyilvántartása milliméterre kell egyezzen. Az ezen a téren tapasztalt hiányosságokat a mi irodánk nem tudja kiszűrni, nincsen hozzáférésünk az országos adatbázishoz, nem tudtuk leellenőrizni az adatok pontosságát. A vállalkozók részéről eleve nem sok projekt érkezett, és ahol sikertelen volt a pályázat, ott szintén tulajdonjogi és infrastrukturális problémákon bukott el a dolog. 

– Az elkövetkező fejlesztési ciklusra milyen terveitek vannak?

– Most, a ciklus lezárultával, tisztában vagyunk vele, hogy rengeteg mindent lehetett volna másképp csinálni. És ez nem feltétlenül ránk, az irodára vonatkozik, ugyanis mi úgy érezzük, hogy amit lehetett, úgymond kifacsartunk ebből a merev rendszerből, viszont országos szinten bőven hagy kívánnivalót maga után a Leader, és úgy gondolom, hogy ezt most már a minisztérium is belátta. Itt említenék egy példát: az elmúlt időszakban a gazdák, vagy akár a vállalkozók közötti együttműködést nem igazán sikerült előmozdítani, gondolok a mezőgazdasági termékek közös értékesítésére, és már nagyon elcsépelt fogalom, de kimondom – a szövetkezetekre. Mi, a Nyárádmenti Leader iroda azt tűztük ki célul, hogy jövőtől, amennyiben lehet, a Leader keretében az ilyen típusú kezdeményezéseket helyezzük előtérbe, a közös értékesítést, együttműködést szeretnénk ösztönözni. Ezek nem nagy projektek, ötven-száz-, netán kétszázezer eurósok. 

– Vevők-e erre a nyárádmenti gazdák?

– Eddig ezen a téren az emberek, valamint a rendszer ellenállásával kellett szembenéznünk. Most úgy tűnik, a rendszer úgymond „meglágyult”, sőt, pontozzák ezeket az innovatív intézkedéseket, amelyek eltérnek a nemzeti vidékfejlesztési tervtől. Úgy néz ki, hogy a minisztérium is előtérbe helyezte ezeket a projekteket, azaz a szövetkezést ösztönözné. Óriási szükség van erre, mert az a helyzet, hogy ezekkel a mennyiségekkel, amiket mi hagyományos mezőgazdasági termékekből elő tudunk állítani, a globális piacon nem lehet labdába rúgni. Eddig csak elvi szinten, konferenciákon, lakossági fórumokon került szóba, úgymond kioktattuk a gazdákat, hogy így nem jó, másképp kellene csinálni, és ezt ők is tudják, de a kérdés az, hogy ki az, aki elindítja a folyamatot, és képes pénzt vonzani az indításhoz, mivel enélkül nem lehet előremozdulni. Ezt szeretnénk mi a következő ciklusban, ez volt az eltelt időszak fő hiányossága. Hangsúlyozom, hogy vidéken a legjobb marketingeszköz a jó példa, és szerencsére mindenik községben vannak jó példák. Értelmetlen mindenféle bemutatókkal, meggyőző módszerekkel próbálkozni, a jó példa követőkre talál, főként ebben a világban, amikor torkig vannak az emberek politikusi ígéretekkel, az uniós vidékfejlesztéssel. A vidéki embert az ösztönzi leginkább, hogy lám, a szomszéd megcsinálta, neki sikerült. Ezért a következő ciklusban nem hangzatos előadásokra, hanem ezekre a jó példákra akarunk alapozni.