Összeült az agrárkamarák Országos Kezdeményező Bizottsága
Harmadik alkalommal ült össze a héten az agrárkamarák Országos Kezdeményező Bizottsága.
Harmadik alkalommal ült össze a héten az agrárkamarák Országos Kezdeményező Bizottsága a regionális és a megyei bizottságok kinevezett elnökeinek, valamint az agrárkamarák létrehozására vonatkozó 283/2010 törvényhatározat metodológiájának a jóváhagyására.
„Április 20 és 30-a között ez a bizottság országszerte regionális találkozókat szervez a helyi bizottságok vezetői számára, ahol az APIA megyei kirendeltsége rendelkezésükre bocsátja a helyi mezőgazdasági termelők adatbázisát. Ezt követően a Megyei Kezdeményező Bizottságok (amelyek feladata a helyi választási folyamatok, kampányok megszervezése, a választási listák felügyelete, a helyi bizottságoknak a választási pecsétek, igazolványok biztosítása, az eredmények megállapítása, nyilvánossá tétele) kijelölik a helyi választókerületek helyszínét és létszámát” – tájékoztatott Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár.
Elmondta, a jelenlegi megyei agrárkamara-rendszer nem működik gazdaképviseleti hálózatként, ezt váltanák fel a most felépülő, állami költségvetésből finanszírozott (legalábbis az első években) önálló struktúrával rendelkező nonprofit tanácsadói intézményhálózatok, amelyek, legyen szó élelmiszer-előállításról, vidékfejlesztésről, halászati vagy akva-kultúráról, erdészetről, talajjavításról, esetleg egyes gazdaságok optimalizálásáról, képesek lesznek célszerűen tájékoztatni a gazdasági termelőket.
A kamarák nem központosított irányítási elv szerint fognak működni, hisz elsőszámú kedvezményezettjei a gazdák, amit az is igazol, hogy a kamarák vezetőinek kinevezésére döntési joggal kizárólag ők vannak felhatalmazva. A választás költségeit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium fedezi a 2011-es költségvetéséből.
„Meggyőződésem, hogy a rendszer egyelőre nem tökéletes, az elvi elképzelések gyakorlatba ültetését követően biztosan lesznek részletek, amelyeken majd javítani kell, de az első lépéseket, egy országos, politikától független képviseleti rendszer felépítésére, megtettük” – fogalmazott Tánczos Barna. Hozzátette, a kamarák tanácsadói szerepe természetesen nem zárja ki azt sem, hogy időnként fő partnerként szerepeljenek a vidékfejlesztéssel foglalkozó központi kormányzati hatóság, illetve a gazdák közötti párbeszédekben is.
