Összefogás a vidék fejlesztéséért

• 2013-04-16 14:56:04

• Mezey Sarolta

Ezzel a címmel szervezett nagyszabású fórumot Marosvásárhelyen a Pimurmagnet Értéklánc Klaszter az elmúlt hét végén. Témája a magyarországi és erdélyi helyi és térségi regionális szereplők közötti, a különböző kormányzati szervek közreműködésével megvalósuló, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködés volt.

Ezzel a címmel szervezett nagyszabású fórumot Marosvásárhelyen a Pimurmagnet Értéklánc Klaszter az elmúlt hét végén. Témája a magyarországi és erdélyi helyi és térségi regionális szereplők közötti, a különböző kormányzati szervek közreműködésével megvalósuló, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködés volt. A fórum a magyarországi és az erdélyi vidéki népesség megtartásában és eltartásában érdekelt helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztés szereplői együttműködésének összehangolását fogalmazta meg céljául.

Legyünk őszinték önmagunkkal!

A fórum plenáris ülését Nagy László Mihály, a Pimurmagnet klaszter vezérigazgatója köszöntötte, majd Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja Zsigmond Barna Pál főkonzul üzenetét tolmácsolta, hangsúlyozva a határon átívelő kapcsolatok építésének fontosságát. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke nagyon fontosnak minősítette a kezdeményezést, s örömmel számolt be arról, hogy a megyében már négy kistérség kapcsolódott be a LEADER-programba, amely jelentős pénzalapokat biztosít a vidékfejlesztés számára, ezen belül pedig a mezőgazdaság fellendítésére. A Hargita megyében létrehozott Székelytermék-piac jó példa Maros megye számára is. A fórum, amelyre nagyon sok Maros megyei önkormányzati képviselő is meghívást kapott, erőt ad ahhoz, hogy a Maros megyei gazdák is bátrabban szerveződjenek, szövetkezzenek. Több olyan láncra lenne szükség, mint a Gobé. Nagy József, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta, hogy a megyében két klasztert indítottak el. Hangsúlyozta, hogy 23 éve csak beszélgetünk, de azt szeretnék, hogy valós vidékfejlesztési eredmények legyenek.
– A gazdáknak pozitív gyakorlati példákat kell mutatni, mert az elmélettel nem sokra megyünk! Dr. Szabó Balázs, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy szeretnék a szülőföldön boldoguló fiatalok képzését támogatni, amihez folyamatosan keresik az erőforrásokat, s vállalják a közvetítést az erdélyi és a magyarországi gazdák között. Az általa képviselt minisztérium folyamatos egyeztetést bonyolít a Nemzetgazdasági Minisztériummal a Wekerle-terv kivitelezéséhez, hiszen a Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtése a cél. A főosztályvezető kijelentette: a szövetkezésben látják a magyar gazdák megerősödésének zálogát.

Érdekes előadás hangzott el dr. Vincze Mária közgazdász professzor előadásában, aki a vidék jelenlegi helyzetét vázolta fel, amelyre az elnéptelenedő falvak, a súlyos gazdasági problémák jellemzőek.
– Legyünk őszinték önmagunkhoz, nem vagyunk önszerveződőek, az erdélyi gazdákra nem jellemző a kockázatvállalás, szemléletünkben a történelmi romantika és az individualizmus kapcsolódik össze. Az európai alapok abszorpciója 50 százalékos. Pozitív példa, hogy Hargita és Kovászna megyében sikeresen pályáznak, legsikeresebben itt hívják le az uniós pénzeket, de ha a gazdák nem szövetkeznek, akkor a mezőgazdasági vállalkozások „nem rúgnak labdába” a következő pályázati ciklusban. Hogyan állunk a felkészüléssel? Mi lesz a migráció következménye? Meglehet, felébrednek az elnéptelenedett székely falvak, hogy megjelentek a kínaiak. A demográfiai kérdésekre oda kell figyelni! – hangzott a professzor előadásában.

Hiányzik a jövőkép

Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke fogalmazta meg, hogy az embereket nem lehet jövőképpel mozgatni! Az embereket azonnali egyéni érdekek vezérlik, ezért nem ültetünk erdőt! Az emberek nem negyvenéves távlatokban gondolkodnak – fogalmazott Kolumbán.

A Merkur üzletlánc képviselője elmondta, hogy 40 millió eurós évi forgalmat bonyolítanak 550 alkalmazottal, 20.000 ember mindennapjait befolyásolják, nem a profit „családias” vállalkozásuk lényege, hanem a megélhetés, pontosabban a helyi termékek előállítóinak a megélhetése, akik a Merkur üzletláncon keresztül értékesítenek. Ilyen termékek például a Székely gyümölcs, a Legendás és a Székely termékek, vagy a Góbé termékek. Ezekben a termékekben nemcsak anyag, hanem szív és lélek is van! El kell gondolkodni azon, ha eladjuk a földet, nem beszélhetünk székely termékről. A feldolgozóknak úgy kell gondolkodniuk, hogy a termelőnek megérje tejet termelni, s a földet megtartani. Az általuk bevezetett közösségi kártya egy eszmét képvisel. – Nem vitatom, kellenek a fórumok, de emellett sok-sok munka kell.

A Hangya újjáéledő modell

Mészáros István elnökhelyettes a Vidéki Dinamikus Gazdaságfejlesztési Klaszter Szövetkezet Programról, a Megújuló Hangya – 2010 Szövetkezetről beszélt. – Nemcsak jövőképünk nincs, hanem jelenünk sincs! – mondta, ezért fontos olyan működő rendszereket feléleszteni, mint amilyen az 1898-ban alakult és az 1948-as államosításig működő Hangya Szövetkezet volt, amely Európa legnagyobb vállalatává vált. A vidék gazdasági felemelkedésének ez a jól bevált modell lehet a záloga – fogalmazott az előadó.

Dr. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora hangsúlyozta: művelt ember nélkül az innováció, kreativitás, fejlődés kérdését nem lehet megvalósítani. Húsz év alatt 500 ezerrel vagyunk kevesebben Erdélyben, Székelyföld gyakorlatilag kiürül, és nincs stratégia arra, hogy ez ne történjen meg! A rektor felvázolta, milyen feladatot vállalt fel a Sapientia annak érdekében, hogy „a tudást levigyék a régiókba”, hiszen helyben kell képezni az embereket. A Sapientia mindig partner lesz a vidékfejlesztési stratégiában – mondta.

– Az erdélyi vidéki gazdaság fejlesztése érdekében szerveztük a fórumot, amelynek célja, hogy működő struktúrák alakuljanak ki az önellátás, önfenntartás és önrendelkezés síkján. A terveknek gazdasági töltetet kell adni, amire a fórum támogatóitól, az önkormányzatoktól és a civil szférától biztató és konkrét jeleket kaptunk – összegzett Brendus Ede főszervező, a Pimurmagnet ügyvezető igazgatója.