Sajtóhírek szerint az egészségügyi szaktárca a teljesítményalapú bérezés bevezetését fontolgatja az orvosok számára, így próbálva megoldani az egészségügyi rendszer egyik legsúlyosabb problémáját, az orvosok fizetésének növelését.
Sajtóhírek szerint az egészségügyi szaktárca a teljesítményalapú bérezés bevezetését fontolgatja az orvosok számára, így próbálva megoldani az egészségügyi rendszer egyik legsúlyosabb problémáját, az orvosok fizetésének növelését. Mondhatnánk úgy is, hogy a kórházvezetőkre hárítanák az orvosok teljesítményének – egy, még nem ismert kritériumrendszer alapján történő – értékelését és eszerinti bérezését. Az ötletet máris ellenzi a szakmai testület, mondván: visszaélésre nyújt lehetőséget, a betegellátásra pedig negatív következményei lesznek. Az elmúlt napokban egyfelől az orvosi kamara, másfelől a szaktárca valamint az egészségbiztosító között kialakult ellentétek elsimulása helyett a konfliktus erősödése várható.
Június végén az orvosi kamara vezetője, Vasile Arăstăoae bejelentette, a romániai orvosok tűrőképessé-gük határához értek, és ősztől tiltakozó megmozdulásokat szerveznek, aminek végső formáját, a tömeges felmondást sem zárják ki. Figyelmeztetett: Romániában ma egy rezidens orvos 700 lej körüli havi fizetést kap, miközben az uniós átlag ezer euró fölött van, emiatt egyre több fiatal orvos hagyja el az országot – az utóbbi 6 évben 20 ezren távoztak külföldre. A fehér köpenyesek távozása nagyobb anyagi veszteséget jelentett az országnak, mint amennyibe a rezidensek bérének a kért szintre való emelése kerülne – mondta a kamara elnöke.
Az elmúlt évtizedek mindenik szaktárcavezetője elismerte, hogy egyik legfőbb gond az egészségügyi személyzet (orvosok, nővérek, ápolók) alacsony bérezése, majd ígérte, a fizetéseket növelni fogják, de valahogy erre sosem jutott pénz. Ez év elején Eugen Nicolăescu tárcavezető éppen Marosvásárhelyen tett ígéreteket arra, hogy megtalálják a módot az egészségügyiek bérének emeléséhez szükséges pénz előteremtésére. Fél év elteltével az igyekezet helyett, úgy tűnik, a szaktárca alibimegbeszéléseket szervez a közhangulat csitítására.
Hétfőn, az egészségügyi szakbizottságok, a szakmai testületek, a betegek egyesületeinek, valamint a szakszervezetek képviselőivel folytatott tárgyalásokon a minisztériumi illetékesek a közvitára bocsátás előtti szakaszban levő nagy projekteket ismertették: az orvosi műhibákra, a kórházak jogállására, az egészségügyi szolgáltatások alapcsomagjára, a magán-egészségbiztosításokra és az ellátórendszer átalakítására vonatkozó terveket. Mit mondhatnánk: nagy általánosságokat, hiszen ezekről hallunk évek óta hangzatos, esetenként határidőkkel is tűzdelt, de szinte soha be nem tartott nyilatkozatokat. Lehet, hogy ezúttal, csodák csodája, szerencsésen minden egyszerre történik: a malpraxistörvényt sikerül úgy módosítani, hogy a páciens nagy ritkán jogorvoslatot és kártérítést is nyerjen, esetleg megtudjuk azt is, hogy biztosítás ellenében milyen garantált szolgáltatásokra vagyunk jogosultak, netalán szabályozott keretben a magán-egészségbiztosítás is lehetővé válik, de szinte biztos, hogy a jelen érdekeknek megfelelően ismét átalakulnak a kórházak besorolási kritériumai, a finanszírozási rendszer stb.
Nagyban folyik tehát az orvosok figyelmének altatása, bár attól valószínűleg nem kell tartani, hogy ragadós lesz a cseh modell, és orvosaink tömegesen mondanak fel. Az összefogás ugyanis sosem volt erőssége a hazai orvostársadalomnak!
