A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség a Facebookon számolt be arról, hogy nyolc gyergyószentmiklósi tűzoltó egy pillepalackokból épített tutajon indult útnak a Maroson, hogy felhívja a figyelmet a környezetszennyezés veszélyeire. Gyergyóremetéről indultak, és számításaik szerint ma érnek el Szegedre, ahol a Maros a Tiszába torkollik.
A tűzoltók saját bevallásuk szerint borzasztó sok szeméttel találkoztak az úton: volt olyan folyókanyarulat, ahol mintegy ötven négyzetméternyi vízfelület tele volt palackokkal, sőt kidobott gáztűzhelyekkel, hűtőszekrényekkel, televíziókkal...
A gyergyói tűzoltók nagyszerű kezdeményezése remélhetőleg „megérinti” azokat is, akiknek kötelességük lenne tenni az egészséges környezetért, és fellépni a szennyezők ellen. Mert normális ember számára érthetetlen, hogy mit keres egy hűtőszekrény a Marosban, vagy egy kanapé vagy gyerekkocsi a Poklos-patakban?
És, ha már Marosvásárhelyt említjük, el kell mondanunk, hogy a tiszta környezetért vonult vasárnap a Maros-partra 500 önkéntes, hogy összeszedjék a mások által mindenfelé szétdobált szemetet. Az eredmény: több mint 2500 zsák szemét, kb. 2x5 km-es megtisztított partszakasz.
Ám, mint minden kezdeményezést, ezt is fanyalogva fogadták egyesek, kampányfogásnak nevezték, mert az akcióban részt vett egy, az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáján amúgy a parttakarítás nélkül is befutó helyen levő politikus. Azt is mondták, hogy mindez csupán csepp a tengerben. Ezeknek Teréz anya szavaival válaszolhatunk: „lehet, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. A nélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger”.
Okulásul ajánlunk mindenki figyelmébe néhány adatot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Romániában évente 28 ezer ember veszíti életét a szennyezett levegő miatt.
A Román Pulmonológiai Társaság adatai szerint Romániában az asztmában szenvedők száma egymillióra tehető, ami az ország lakosságának közel hat százalékát jelenti. Tüdőgyógyászok szerint a légszennyezés – a dohányzás után – a légutak megbetegedéseinek második legfontosabb tényezője.
Országunk jelenleg „élen jár” a környezetszennyezés terén Európában. Statisztikai adat, hogy egy romániai lakos naponta 1,5-2 kilogramm szemetet termel. Ami beszorozva 365-tel és 18 millióval, szép szeméthegyet eredményez, amivel alaposan „felduzzaszthatjuk” folyóinkat, erdeinket, útjaink mentét.
Az Európai Parlament tavaly áprilisban jogszabálycsomagot szavazott meg az újrahasznosítás növelése, a hulladékok lerakása és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében. A jogszabály előírja, hogy 2025-re a települési hulladéknak legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. A cél, hogy 2030-ra a hulladékok 60 százaléka, 2035-re már a 65 százaléka legyen újrahasznosítva az unióban. Az EU szerint Romániában „szánalmas” a helyzet, az újrahasznosítás aránya kevesebb mint öt százalék. Ezért indult kötelezettségszegési eljárás az ország ellen.
