Október 29-én volt a stroke-világnap
A stroke az agyvérzés és a szélütés angol neve, s ma már nemcsak az orvosi szakszövegekben, a mindennapi nyelvben is egyre gyakrabban használják.
A stroke az agyvérzés és a szélütés angol neve, s ma már nemcsak az orvosi szakszövegekben, a mindennapi nyelvben is egyre gyakrabban használják. A betegség leggyakoribb tünetei közé tartozik az egyik oldali végtag gyengesége, a száj félrehúzódása és a beszéd zavara.
A tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, hiszen a kezelést 3 órán belül meg kell kezdeni, hogy eredményes legyen.
A stroke kialakulásának kockázatát növelő tényezők két csoportra oszthatók: a kockázati betegségek a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívritmuszavar, míg az életmódbeli tényezők közé tartozik a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Magyarországon az összes stroke eset 10 százaléka 50 éves kor alatt jelentkezik, 27 százaléka pedig 60 éves kor alatt.
Az 1970-es években körülbelül egyforma volt a stroke okozta halálozás Ausztriában és Magyarországon. Ezt követően Ausztriában csökkent, míg Magyarországon 1980-ig emelkedett ez az arány: 100 ezer lakosra egy évben 240 stroke haláleset jutott. Azóta csökkenés figyelhető meg Magyarországon is, bár míg Magyarországon félóránként, Ausztriában másfél óránként hal meg valaki stroke miatt.
Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmada maradványtünetekkel, mások segítségével tud élni, egyharmada pedig vissza tud térni a munkába és mindennapi életét el tudja látni – nyilatkozta az MTI-nek Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke.
Az elnök kitért arra is, hogy a társaságuk által indított Ne késlekedj kampány eredményeként évente 30 százalékkal nőtt a vérrögoldó kezelések száma. Mint mondta, nagyon fontos a felvilágosító tevékenység, hiszen a sikeres kezelések feltétele, hogy a lakosság felismerje a stroke tüneteit és tisztában legyen azzal, hogy ilyenkor azonnal mentőt kell hívni. A szélütés az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, amely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. Alapvetően két formája ismert: az agyi infarktusnál az adott agyterület nem kap elégséges vért a funkciók ellátásához, ez az esetek mintegy 80 százalékában fordul elő. A másik az agyvérzés – az esetek mintegy 20 százalékában –, amikor vér lép ki az érpályából és így roncsolódik az agyállomány.
A világnapot 2005-ben rendezték meg először az előző évi stroke világkongresszus (Vancouver, Kanada) határozatára. A betegség elnevezése az ütés, csapás szóból ered, amely a betegség kezdetére, a hirtelen kialakuló tünetekre utal. (MTI)
