Levették a napirendről szerdán az új nyugdíjtörvényt
a képviselőházban, mely a döntő fórum ennek a tervezetnek a kérdésében. A hírforrások szerint a halasztás politikai hátterű, mert a meggyengült kormánykoalíció már nem lenne képes a kellő számú támogató szavazatot összegyűjteni a módosító indítványok körüli vita miatt. Ám arról már nem nagyon esik szó, hogy ha el is fogadják az új törvényt, akkor azt hogyan fogják alkalmazni, pedig a vitáknak erre is ki kellene terjedniük. Mert minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle.
Afelett nem lehet vita, hogy minden, aktív éveit becsülettel végigdolgozó ember megérdemli, hogy időskorára tisztes megélhetést biztosító nyugdíjat kapjon. E megközelítésből a törvény papíron nagyon rendben van, hiszen előírja a nyugdíjpont fokozatos emelését, és négy év múlva új számítási módszert is életbe léptetne.
Csak az nem tiszta, hogy a számítások szerint négy év alatt megduplázódó nyugdíjakat miből fogják fedezni. Addig számolni sem túl egyszerű, amíg a speciális nyugdíjakra vonatkozó állítólagos új törvényeket és az összes juttatásra vonatkozó konkrét szabályokat nem látni. De egy, a témába vágó elemzés adatai alapján a kormánynak bedolgozó országos előrejelzési bizottság szerint például 2021-re 5,7 millió munkavállaló fog dolgozni és illetéket fizetni az országban, amiből a nyugdíjpénztárnak 78 milliárd lejes bevétele kellene származzon. Feltéve, hogy ezt mind be is gyűjtik, még mindig ki kéne a nyugdíjkasszát pótolni 37 milliárd lejjel az arra az évre becsült 115 milliárdos kiadási tétel fedezéséhez. Csak ez a hiány majdnem ötszöröse az idei, 8 milliárdosra taksált nyugdíjpénztári deficitnek. És az új nyugdíjtörvény tervezetét kidolgozó volt munkaügyi miniszter 2022-re még régebb emlegetett 140 milliárdos kiadást is, ami jóval több mint duplája a kormányzat hatalomra kerülésének évében, 2016-ban fizetett 56 milliárdos nyugdíjkiadásoknak.
A volt miniszter szerint még új adók bevezetésére sem lesz szükség a megnövekvő kiadások fedezéséhez, de egy olyan kormánynak – amelyik az új minimálbér bevezetése kapcsán megmutatta, hogy nem igazán érti, hogyan működik az állam intézménygépezete, és a költségvetés kiigazítása után még kellett egy gyors pótlás a munkaügyi számlákra, mert a mostani nyugdíjköltségeket is hibásan számították ki – a prognózisaiban megbízni nem egy életbiztosítás. Ennek a nyugdíjtörvénynek az alkalmazásában lehetne reménykedni, ha látnánk egy olyan gazdaságpolitikát odafent, ami az állami bevételeket is megduplázza négy év leforgása alatt, és közben a határon egymás sarkára taposnának a több ezer, jól fizetett munkahelyet létesíteni akaró csúnya kapitalista multik, legalább egy féltucatnyi. De ilyenekről szó nincs. Ez a törvény kiváló kampánymuníció lesz a következő két évben soron következő három választásra, de nem úgy néz ki, hogy az alkalmazásának a költségeit akár a jelenlegi kormány, akár a mostani ellenzéke képes volna kigazdálkodni.
