Nyelvi botlások a magyar audiovizuális sajtóban

• 2013-02-27 16:54:03

• Menyhárt Borbála

A Sapientia EMTE kommunikáció és fordító szakos tanárainak, illetve diákjainak az együttműködésével elkészült a romániai magyar nyelvű audiovizuális műsorok nyelvhasználati sajátosságait vizsgáló harmadik jelentés.

A Sapientia EMTE kommunikáció és fordító szakos tanárainak, illetve diákjainak az együttműködésével elkészült a romániai magyar nyelvű audiovizuális műsorok nyelvhasználati sajátosságait vizsgáló harmadik jelentés. A tapasztaltakról tegnap sajtótájékoztatón számolt be dr. Pletl Rita vezető tanár. A Communitas Alapítvány támogatásával kivitelezett projektben partnerként vett részt az Országos Audiovizuális Tanács, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), amelyet a tegnapi sajtótájékoztatón Karácsonyi Zsigmond elnök képviselt, továbbá jelen volt Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának a vezetője is.

Szász Attila már az elején hangsúlyozta, a projekt célja nem az, hogy valakit megrovásban részesítsenek, vagy kellemetlen helyzetbe hozzanak azáltal, hogy rávilágítanak a nyelvhasználat során elkövetett hibákra, a sajtófigyelés hátterében az a szándék áll, hogy ébren tartsák a nyelvi tudatosságot és felhívják a figyelmet ezekre a hibákra. A rádiós, tévés szakemberek fő bírálói maguk a hallgatók, illetve a nézők.

Dr. Pletl Rita, a projekt vezető tanára kifejtette, ez a harmadik év, hogy a sajtófigyelés zajlik, az első évben rögzített alapszabályokhoz mindvégig ragaszkodtak, hogy biztosítva legyen a folytonosság, illetve minél pontosabb képet kapjanak a következtetések levonásakor. A kutatás során több mint tíz magyar nyelvű adó műsorait vizsgálta egy tíz-tizenkét fős csapat, a kiejtéstől a hangsúlyig és mondattanig mindenféle nyelvhasználati botlást figyeltek. A vezető tanár szerint fontosnak tartották a regionális nyelvhasználat fogalmának bevezetését és a sztender nyelvhasználattól való elkülönítését. Pletl Rita szerint a minta, amelyben a kutatást végezték, reprezentatívnak tekinthető, ugyanis a földrajzi szempontokra is odafigyeltek, azaz erdélyi, partiumi, illetve bánsági médiaorgánumokat egyaránt vizsgáltak. Emellett az is szempont volt, hogy közszolgálati, illetve kereskedelmi adók egyaránt bekerüljenek a mintába, ugyanakkor arra is odafigyeltek, hogy elkülönítsék az előre rögzített és felolvasott híradásokat az élő műsoroktól, mivel a felolvasásra szánt szövegnek, valamint az élőbeszédnek különböző sajátosságai, műfaji követelményei vannak.

A románból való tükörfordítás teret ad a hibáknak

A levont következtetésekkel kapcsolatosan dr. Pletl Rita rámutatott, az előző években tapasztalták, hogy rendkívül gyakori volt a hosszú magánhangzók röviden ejtése, viszont örömmel állapították meg, hogy ennek az előfordulási gyakorisága látványosan csökkent. Gyakran fordulnak elő az audiovizuális média műsoraiban nyelvbotlások, szóismétlések, amelyek a tanárnő szerint egy kis odafigyeléssel elkerülhetőek lennének. A románból való tükörfordítás okozta bakik száma sajnos növekszik, mint ahogyan az igekötők helytelen használatának a gyakorisága is, ami szintén a románból való fordításból ered. Mondattani szinten is érzékelték a román nyelv hatását, ami oda vezet, hogy a szórend magyartalanná válik.

Belátták, hogy építő kritikáról van szó

Karácsonyi Zsigmond MÚRE-elnök szóvá tette, az elején bizony érték bírálatok is a kutatást, ugyanis a sajtóban dolgozó kollégák közül egyesek úgy érezték, kipellengérezik munkájukat azáltal, hogy rávilágítanak nyelvi hibáikra. A MÚRE elnöke hangsúlyozta, örömmel tapasztalták, hogy idővel az elégedetlenkedők is belátták, szó sincs erről, mi több, építően hatott rájuk a kritika és azóta jobban odafigyelnek arra, hogy ne kövessék el a hibákat, amelyekre a kutatás nyomán rávilágítottak. Gondolatait osztotta Szász Attila is, aki elmondta, minden jel arra mutat, a kutatás hozott pozitívumokat, a médiában dolgozókban egyre inkább tudatosul, hogy a nyelvhasználat terén is van felelősségük, aminek igyekeznek megfelelni. A kutatás nyomán levont következtetésekből jelentések születtek, és már dolgoznak az első köteten, amelyben ezeket nyilvánosságra hozzák, a kötetben tematizálva egy-egy adott nyelvhasználati hibát járnak körül.