2021. július 28., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nagyon sok család kerül abba a helyzetbe, hogy idős, beteg hozzátartozója mellé megbízható, állandó felügyeletre volna szüksége, ám hiába keresgélnek kétségbeesetten, megyénkben sem az állami, sem a civil szféra nem biztosít effajta szolgáltatást. Ennek a miértjére voltunk kíváncsiak.


Nagyon sok család kerül abba a helyzetbe, hogy idős, beteg hozzátartozója mellé megbízható, állandó felügyeletre volna szüksége, ám hiába keresgélnek kétségbeesetten, megyénkben sem az állami, sem a civil szféra nem biztosít effajta szolgáltatást. Ennek a miértjére voltunk kíváncsiak.

Bizonyára legtöbben voltak már abban a helyzetben, hogy hozzátartozójukat súlyos betegség érte, ágyhoz kötötté vált és állandó felügyeletre szorult. Vagy pedig előrehaladott koránál fogva már nem tudja ellátni magát, így valaki folyamatosan mellette kell legyen. Legtöbb esetben a családtagok dolgoznak, gyereket nevelnek és nem tudják biztosítani az állandó felügyeletet.

Ötszáz lejes nyugdíjból ezerlejes hozzájárulás

Első megoldásként az idősotthon jöhet szóba, ám az állami otthonokban általában nincsen hely és a várólistán több tízen szerepelnek, a magán idősotthonokban megszabott árakat pedig nem mindenki tudja megengedni magának. Környékünkön többek között Backamadarason, Nyárádmagya-róson, Bálintfalván működik időseket befogadó otthon, ám az árak ezer lej körül, illetve afölött mozognak. Ha a szóban forgó idősnek 400-500 lejes nyugdíja van és a családnak nem áll módjában havonta pótolni a hiányzó összeget, akkor más lehetőség után kell nézni.

Fogadni valakit, az sem olcsóbb

Az újságokban akad néhány hirdetés, miszerint magánszemélyek beteggondozást vállalnak, ám ezt sem tudja mindenki megengedni magának. Hiszen értesüléseink szerint napi nyolcórás felügyelet fejében havonta öt-hatszáz lejt kérnek el. És nagyon sokan nem vállalják az éjszakai, valamint a hétvégi felügyeletet, még akkor sem, ha a család hajlandó lenne megfizetni. Ugyanakkor nyugodtabb lélekkel engednének be otthonukba olyasvalakit, akiért egy szervezet úgymond felelősséget vállal, mint egy ezeridegent.

Nincs pénz, nincs személyzet

Maros megyében számos civil szervezet nyújt szociális szolgáltatást, ám az idősek, betegek állandó felügyelete ezek otthonában nem szerepel a palettán. Pedig igény van erre, ezt a lapunk által megkeresett civil szervezetek vezetői is elismerték.

A Gyulafehérvári Caritas Maros megyében 64 alkalmazottal több mint 2800 személynek biztosít otthoni idős-, beteggondozást, ám ez csak alkalmi segítség, munkatársaik heti egy-két alkalommal, és ha szükség van rá, naponta ellátogatnak a rászorulókhoz, ahol sebet kötöznek, injekciót adnak, besegítenek a házimunkába, bevásárolnak. Állandó felügyelet biztosítására azonban nincsen anyagi lehetőségük, sem személyzetük – jelentette ki lapunknak Ludescher László, a Caritas marosvásárhelyi igazgatója.

– Egy idős, beteg ember 24 órás felügyeletét három váltásban lehetne megoldani, illetve szükség lenne egy negyedik személyre is, aki szabadságok ideje alatt, hétvégéken beugrik, ugyanis a munkaszerződés szerint egy munkatárs heti negyven órát dolgozhat. Ennek a költségei akkorára rúgnának, hogy azt csak egy nagyon szűk réteg tudná megengedni magának. Ugyanakkor jelenleg egy munkatársunkra 20, 30, de esetenként 40 személy ellátása hárul, Marosvásárhelyen például három alkalmazottunk 75 személyt kell alkalmanként látogasson. Jóval nagyobb az igény, de több alkalmazottat nem tudnánk fizetni. A meglévő személyzet idejébe nem férne bele, hogy állandó felügyeletet biztosítson, viszont külön erre személyzetet alkalmazni nem áll módunkban. Jelen szolgáltatásainkat sem tudnánk fedezni a Maros Megyei Tanács, valamint azon 27 önkormányzat anyagi támogatása nélkül, amelyekkel szolgáltatási szerződésben állunk – fejtette ki az igazgató, aki elismerte, sokan keresik meg őket és érdeklődnek, ám sajnos, elutasító választ kell adniuk a szorult helyzetben lévő családoknak.

Hasonló állásponton van Andreia Moraru, a marosvásárhelyi Alpha Transilvană Alapítvány igazgatója is. Mint mondta, alapítványuk a Caritashoz hasonlóan csak időszakos otthoni idősgondozást nyújtott, ám a 2007-es év végén anyagi okok miatt ezt a szolgáltatást is meg kellett szüntessék.

– Amíg működött ez a szolgáltatás, négy szakképzett ápoló, valamint 25 önkéntes végezte. Amikor megszűnt, a négy személyt el kellett bocsátani. Egy beteg ember állandó felügyelete és gondozása szakembert igényel, önkéntesek nem alkalmasak erre és nem is vállalnák. Szakemberek alkalmazására pedig nincsen pénz – vázolta a helyzetet az igazgatónő.