A nevetés világnapja
2012-05-02 13:00:26
- Bodolai Gyöngyi
Rendelkezünk a természet egyik legnagyobb adományával, a nevetni tudással, amit feszültségekkel, megélhetési gondokkal, komoly munkahelyi, családi és egyéb problémákkal terhes mai világunkban kezdünk egyre jobban elfelejteni.
Rendelkezünk a természet egyik legnagyobb adományával, a nevetni tudással, amit feszültségekkel, megélhetési gondokkal, komoly munkahelyi, családi és egyéb problémákkal terhes mai világunkban kezdünk egyre jobban elfelejteni. Holott, idézzük csak fel, milyen nagyszerű érzés visszaemlékezni olyan társasági együttlétekre, eseményekre, ahol szívből-lélekből tudtunk nevetni.
Hogy mi is a nevetés? Szabatosan, minden mélységét megfejtve nehéz meghatározni. Kicsit titokzatos, rejtélyes viselkedési forma. Adottság, helyzet, ami nincs összefüggésben az anyagiakkal. Orvos ismerősöm, aki már többször megfordult a világ legnagyobb nincstelenségében élő afrikai népeinek körében, legfontosabb benyomásként a nyomorúságban is mosolygó szemeket, az önfeledt kacagni tudás képességét hangsúlyozza. Minél többet dolgozunk, minél jobban tartunk a munkahely elvesztésétől, minél terheltebbek, stresszesebbek a napjaink, annál inkább az arcunkra fagy a mosoly, annál gyakrabban vagyunk komolyak, annál kisebb lesz a nevetésre való hajlam bennünk. Pedig a képesség velünk születik, már a csecsemő is tudja, s mit nem adnának a szülők egy-egy mosolyáért, önfeledt nevetéséért. Aztán, ahogy elkezdjük nevelni a gyermeket, az óvodáskor végére, az iskoláskor kezdetére egyre kevesebbet nevet, ami a kamaszkorban kicsit felerősödik ugyan, csakhogy az ok nélkül nevető kamasz látványa inkább bosszantja a felnőtteket. Így lesz a napi 400 körüli nevetésből felnőttkorra alig 10-15, s egyeseknél szinte semmi. Nincs amin nevessek, mondják sokan, akik nem tudják, hogy a nevetés nemcsak könnyelmű örömködés, hanem hatásos gyógyszer is egyben. Mindenki számára adott és fizetni sem kell érte, hacsak nem egy vígjáték vagy kabaréműsor a forrása.
Nevetéskor 18 izmunk lendül mozgásba, elsősorban a járomcsonté, s a rekeszizom fokozott igénybevétele jótékony hatással van belső szerveinkre, a májra és az epére, valamint a lépre is. Nagy eszem-iszom után különösen hatásos, mivel a gyomor működését serkenti, s ezáltal gyorsítja az emésztés folyamatát. A kacagás hatására gyorsabban ver a szívünk, felgyorsul a keringés, s a bőr vérellátása is jobb lesz. Az izmaink lazábbak lesznek, s stresszhormon helyett örömhormonok termelődnek bennünk. A nevetés enyhíti a fájdalmakat, serkenti az immunrendszer működését s beindítja az öngyógyulás folyamatát. Megfigyelték, hogy azoknál a cukorbetegeknél, akik naponta humoros műsorokat néztek, megnőtt a HDL- , azaz a jó koleszterin termelődése, csökkentek a gyulladásos folyamatok. Ennek ismeretében terjedt el a beteg gyermekek megnevettetésére a bohócdoktor program a világ több országában, s egy amerikai betegápolónak köszönhetően Marosvásárhelyen is. A felnőttek nevetési kedvének serkentésére alakultak meg a hahotaklubok, amelyek a jóganevetés módszerére épülnek. Ezt a kacagó guru néven ismertté vált indiai orvos, dr. Madan Kataria dolgozta ki. A klub tagjai a társas nevetést gyakorolják, amely akkor is jótékony hatású, ha mímelik, de egy idő után újra megtanulható, ha valaki elfelejtette volna. Aki heti egy alkalommal percekig rendszeresen nevet, gondolkodása pozitívabbá válik, a társaságát jobban kedvelik. Mivel a kacagás mozgatja az izmokat, kalóriaégető hatása segíthet a pluszkilóktól megszabadulni.
Május első vasárnapján van a nevetés világnapja.
„A nevetés nélküli nap elvesztegetett idő” – mondta Charlie Chaplin, a némafilm legnagyobb nevettetője. Higgyünk neki, s próbáljuk ki!
