Nem tudom, nem értem
2024-05-27 13:00:00
- Kuszálik Péter
Az olvasó írja
A sárgolyón milliónyi ember ténfereg, akiket tizedrangú dolgok érdekelnek: lehet-e védőbúra nélkül muskátlit nevelni a Marson, vagy mitől boldogok az Atacama-sivatag kaktuszai? Ügyes emberek, mert rá tudják beszélni a bankárokat arra, hogy egy-egy hajókoffernyi dollárral ’abrakolják’ a vesszőparipáikat. Hét éve vizsgálódik egy antianyagot kutató teleszkóp az űrben, s már sikerült egyetlen antihélium-részecskét találnia. Biztosan megérdemelne egy Nobel-csontot, pedig be se tudták fogni azt a parányi izét egy lepkehálóval, csak ők állítják, hogy létezik. Szerencsém van, mert engem csupán a hétköznapi dolgok érdekelnek, nem az efféle, földtől elrugaszkodott haszontalanságok. Példákat mondok.
Nem tudom, hogy mit esznek a mesterséges intelligencián. Ráadásul úgy beszélnek róla, mintha személy lenne: MI-nek rövidítik. Nem személy, csupán egy blöff, a parasztvakítás legfrissebb hajtása. Olyan, akár a műszempilla: messziről csábosnak tetszik, három méterről már látod, hogy átveréssel van dolgod. Helga mondja, hogy a pesti egyetemen (ahová a lánya jár) már heveny idegbajjal küszködnek a tanárok amiatt, hogy a diákok ezzel a ’műszempillával’ íratják meg a dolgozataikat. Ne nyugtatót szedjenek, hanem akadályozzák meg a csalást! Hírlik, hogy az angol főiskolákon csak kézzel írt dolgozatokat lehet beadni a tanár bácsinak. A ’műszpilás’ módszer a legbiztosabb módja annak, hogy apuka ne egy kiművelt csemetét, hanem üresfejű, diplomás balfácánt kapjon vissza az egyetemről. Nem mondom, annak idején én is szívesen írattam volna meg a dolgozataimat a szoc.-komm. ideológia tantárgyaiból (politikai gazdaságtan és dialektikus materializmus), mert a Műegyetemen ezeket a haszontalanságokat utáltuk a legjobban, de a szakmával kapcsolatos tantárgyakat nem szabad félvállról venni. A csemete abból a tudásból fog megélni, amit az egyetemen elsajátított. Frantisek meséli, hogy náluk is van egy ilyen nejlondiplomás fazon, aki az egyetemen nem tanulta meg a műszaki rajzot, emiatt szóban próbálja elmesélni, hogy milyen legyen a kész munkadarab. Nem lehet kirúgni, mert a főnök veje.
Nem értem, miért kell rockzenével ’élénkíteni’ az elemisták tornaóráit. Május 14-én délelőtt egy általános iskolában volt dolgom, s meglepődve tapasztaltam, hogy a ’tornatanci’ egy méretes hangszóróból Nagy Feró – ő a „nemzet csótánya”, ha a kedves olvasó nem tudná – destruktív szövegű slágerét bömböltette: „A munkának vége, kijössz a gyárból, / Egy vodkától erős vagy és bátor, / Egy részeg fazon a kezed után nyúl, / Nem tudod miért, jól belerúgsz.” Ezt kéri a tanterv: alkohol, nihil és agresszió? Még szerencse, hogy a refrén („nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás…”) utáni szakaszt levágta a felvételről az eltévedt tanügyi káder. A második szakasz ugyanis a magyar kultúra csúcsait ostromolja: „A kocsmában, ott van a nagy élet, / Tompulnak az agyak, élesek a kések, / Sűrű a levegő az olcsó sör szagától, / Eleged van már e kib…ott világból.” Tényleg erre van szüksége a fogékony gyermeki léleknek? Ráadásul nem valamilyen ugrálós gyakorlat volt a tornaóra anyaga, hanem a ’métalabda dobása’. Ha már muzsikát ’követel’ a tanterv (vagy a tornatanci buzgósága?), miért nem klasszikus balettzenét kínál a csemetéknek, hisz’ Csajkovszkij muzsikája sokkal alkalmasabb és motiválóbb, mint Nagy Feró csömörködései…
Nem tudom és nem értem, hova tűntek a Margaréta utcában pár hónapja fölszerelt parkolásgátló akadályok, amelyeket az újonnan létesített kerékpársáv megóvására telepítettek. A nem éppen olcsó fekete–sárga műanyag cövekekből már csak tizenhét van meg, másik tízet ’kigyomláltak’. Kik és miért? Ilyen sok silány (vagy: menet közben mobiltelefont simogató) sofőr kóvályog a városban?
Ha jól meggondolom, mindhárom eset az emberi tudatlanságot, hanyagságot és közömbösséget példázza. Nem a Marsról megszökött űrlények, hanem a földi halandók ostobasága és kártékonysága nyilvánult meg a példákban. Ne lenne megoldás? Van, csak nem alkalmazzák! A katolikus falinaptár 2024-es kiadásán olvasható az ’év mottója”, Márton Áron püspökünk mondása: „Az embereknek kell megjavulniuk, hogy jóra forduljanak az idők”.
