Nem mondanak le hazájukról
Hétfőn délelőtt egy középkorú házaspárral találkoztam a valamikori városháza folyosóján, ahol jelenleg a megyei tanács székel. Kezükben rózsaszínű irattartó.
Hétfőn délelőtt egy középkorú házaspárral találkoztam a valamikori városháza folyosóján, ahol jelenleg a megyei tanács székel. Kezükben rózsaszínű irattartó. Arcukon izgalom. Kérvényük jóváhagyására várakoztak. S hogy mit kérnek? Talán legjobb teljes terjedelmében közölnünk – fordításban – kérelmüket:
„A Nemzeti Megmentési Front Megyei Tanácsához, Király Károly úr figyelmébe.
Alulírott, Lőrincz István, a Marosvásárhelyi Iskolás Sportklub gondnoka, a Babeş–Bolyai Egyetem román nyelv és irodalom szakának végzettje és Lőrincz Ibolya, a mezőcsávási rendelő fogorvosa, Marosvásárhely, Ion Buteanu utca 23/17. alatti lakosok, lemondunk az Amerikai Egyesült Államok által 1982-ben megadott politikai menedékjogunkról.
A szabad Romániában, egy valós és igaz demokráciáért akarunk dolgozni.
Csatoljuk azokat a dokumentumokat, melyekből kitűnik, hogy másfél évtizedig szenvedtünk a volt diktátori rendszer igazságtalanságaitól.
Hisszük, hogy egy valódi demokratikus rendért harcolunk, melyben a szabad haza összes fiai testvérek és egyenlőek.
Marosvásárhely, 1989. december 25.”
Megjelent a Népújság 1989. december 26-i számában
