Nem mindenki várja örömmel a horvát EU-csatlakozást
Július elsején 28 tagúra bővül az Európai Unió: ezen a napon válik az integrációs szervezet teljes jogú tagjává Horvátország. A nyugat-balkáni országban az utóbbi időben mérséklődött az EU iránti lelkesedés, ám akadnak néhányan, akiket kifejezetten feszélyez a közelgő dátum – írta a müncheni Focus hírmagazin.
Július elsején 28 tagúra bővül az Európai Unió: ezen a napon válik az integrációs szervezet teljes jogú tagjává Horvátország. A nyugat-balkáni országban az utóbbi időben mérséklődött az EU iránti lelkesedés, ám akadnak néhányan, akiket kifejezetten feszélyez a közelgő dátum – írta a müncheni Focus hírmagazin.
Közéjük tartozik Josip Perkovic dandártábornok, az egykori jugoszláv titkosszolgálat (SDS) II. ügyosztályának 1979-86 közötti főnöke. Ez az ügyosztály „foglalkozott” a titói rendszerrel szemben ellenséges jugoszláv emigránsokkal. A 70-es és 80-as években az SDS megbízásából több mint húsz horvát emigránst tettek el láb alól Belgrád ügynökei az akkori NSZK területén.
Osztályvezetői minőségében Perkovic adott parancsot az 1982-ben Nyugatra távozott olajipari menedzser, az INA olajvállalat korábbi igazgatója, Stjepan Durekovic meggyilkolására. Erre megalapozott bizonyítékai vannak a karlsruhei német szövetségi ügyészségnek. Eszerint Durekovicot 1983 júliusában a bajorországi Wolfratshausenben öt pisztolylövéssel és a fejére mért baltacsapásokkal ölték meg az SDS emberei.
A müncheni tartományi felsőbíróság ismeretei szerint 1970 és 1989 között összesen 22 horvát emigránst gyilkoltak meg Jugoszláviából érkezett halálbrigádok német földön. Akkoriban, a hidegháború éveiben a bonni kormányok „mosolykurzust” folytattak Belgráddal szemben, így a gyilkosságok után a nyugatnémet kormány hallgatásba burkolózott; eszébe sem jutott tiltakozó jegyzéket intézni a jugoszláv kormányhoz.
„A NATO berkeiben létezett egyfajta egyezség arról, hogy a Tito-rezsimet nem kell megbélyegezni az efféle műveletek miatt – árulta el a Focusnak a német hírszerzés (BND) egy Balkán-szakértője. – Az el nem kötelezett Jugoszlávia ugyanis egyfajta ütközőt képezett közöttünk és a Moszkva által irányított államok között.”
Hogy milyen könyörtelenül bánt az SDS az NSZK-ba szökött horvát emigránsokkal, az kitűnik abból az ítéletből, amelyet 2008-ban hozott a müncheni bíróság Perkovic egyik emberének, a Durekovic-gyilkosságban való közreműködés miatt elmarasztalt vádlottnak a perében. „Ha a szolgálat (SDS) szempontjából egy-egy emigráns különösen nagy veszélyt jelentett, megkísérelték az illető operatív eszközökkel történő passziválását. A passziválás skálája a félrevezető és rágalmazási hadjárattól a kellemetlen személy likvidálásáig terjedt.”
A hidegháború régen lezárult, ma már a német hatóságok is másként viszonyulnak a szekrényben lapuló csontvázakhoz. Harald Range német főügyész július elsején európai körözési parancsot fog küldeni a horvát igazságügyi szerveknek, kérve Perkovic kiadatását Németországnak. A karlsruhei megkeresés után Zágrábnak színt kell vallania: mennyire veszi komolyan az Európai Unió iránti lojalitást.
Perkovic támogatói, akik szép számmal találhatók a horvát hadseregben és titkosszolgálatnál, határozottan ellenzik egykori parancsnokuk kiadatását. A II. világháborúra célozva kampányt indítottak „Nem kereskedünk fasisztákkal!” jelszóval. A kemény fellépésben szerepet játszhattak a ma 68 éves egykori titkosügynök személyes kapcsolatai: a fia, Aleksandar tanácsadója volt Horvátország korábbi államfőjének, Stipe Mesicnek.
Német elfogatóparancs van érvényben Perkovic korábbi főnöke, Zdravko Mustac ellen is. Az SDS egykori igazgatóját szintén gyilkosságra való felbujtással gyanúsítják. Eszerint 30 évvel ezelőtt ő utasította Perkovicot, hogy „intézze el” Durekovicot. A 71 éves férfi ma a horvát fővároshoz közel fekvő Sveta Nedjeljában, egy örökzöld fákkal övezett luxusvillában lakik. A Focus újságíróját fogadva joviálisan tagadta, hogy bármi köze volna a három évtizeddel ezelőtti gyilkosságokhoz. „Teljes nyugalommal várom július elsejét és a német kiadatási kérelmet” – mondta.
Vajon mitől olyan magabiztos Mustac és Perkovic? Hiszen ha Münchenben állítanák őket bíróság elé, akkor életfogytig tartó börtön várna rájuk, akárcsak a 2008-ban elítélt SDS-kémre, Krunoslav Pratesre.
Perkovic már bebiztosította magát. A Focus Zágrábból és Berlinből származó információi szerint – kitűnő kapcsolatait felhasználva – megszerezte a macedón állampolgárságot. Ez pedig azt jelenti, hogy Szkopje aligha fogja kiadni őt Berlinnek.
Elvtársai is időben kereket oldhatnak – például Szerbia vagy Montenegró irányába. Az elfogatóparancs és a kiadatási kérelem sikere tehát attól függ, milyen határozottan tesznek eleget a horvát hatóságok a német szervektől érkező kérésnek.
