Úgy látszik, a tanárok sztrájkjának felfüggesztésével nem csillapodnak a kedélyek. Az egészségügyi szakszervezetekkel még a korábbi kormány tárgyalt, ennek ellenére a problémák egy része továbbra is megoldatlan. Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezet által tervezett tiltakozó megmozdulások részeként szerdától egyre több orvos jelenti be, hogy nem vállal ügyeletet, mert nincs kellőképpen megfizetve. Az ügyeleti díjszabás a 2018-as év szintjén van, ezt kevesellik az orvosok. A hazai egészségügy egyik, évek óta állandósult problémája az ügyeleti órák elszámolása, illetve az orvoshiány. Amúgy is számos kórházban gondot okoz az ügyeletek megszervezése, a jelenlegi helyzet ezt csak súlyosbítja.
Ugyancsak szerdától meghatározatlan időre felfüggesztették a tevékenységüket az igazságszolgáltatásban dolgozók. Ők a „speciális” nyugdíjak eltörlése ellen tiltakoznak, a perek többségét elhalasztják. Csak a bűnvádi eljárásokat, a kiskorúakkal kapcsolatos ügyeket tárgyalják. Lehetett számítani arra, hogy ide jutunk, hiszen a kormány által a speciális nyugdíjakra vonatkozó vállalások feltételei a PNRR program keretében lehívható összegeknek. Valamit kell tennie tehát a kormánynak ez ügyben, és lehet ám „sminkelni” a dolgokat, de Brüsszelben sem annyira naivak, hogy félmegoldásokat fogadjanak el. Egyébként az is érdekes adat, hogy Románia két év alatt
a PNRR-támogatások csupán mintegy 0,3 százalékát hívta le, így joggal tevődik fel a kérdés, hogy – ideális esetben – az elkövetkező 4 évben, azaz 2027-ig hogyan fogja elkölteni a fennmaradt hatalmas összegeket.
Kérdés egyrészt, hogy mennyire siet a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács által is támogatott ügyészek, bírák követeléseinek megoldásával, tekintettel arra, hogy a tiltakozás a nyári szünet előtt kezdődött, amikor amúgy is egyharmadára csökken a bíróságok tevékenysége, másrészt, hogy milyen jogi megoldással rukkol elő.
Június 26-tól pedig újabb közalkalmazotti kategória kezd figyelmeztető sztrájkba: az állami kincstárak és a pénzügyi hatóságok alkalmazottai. Természetesen ők is béremelést akarnak, hiszen az 1-12 közötti sávban a béreik kiszámításához jelenleg 2,63-as együtthatót alkalmaz a kormány. Kérik továbbá a ledolgozott munkaszüneti napok elszámolását, a munkakörülmények javítását. A pénzügyiek esetlegesen bekövetkező általános sztrájkja megbéníthatja a teljes rendszert, erre tehát kiemelten oda kellene figyelnie a kormánynak.
Amiről kevesebb szó esett, az a 2025-től életbe lépő jogszabálytervezet, amelyen jelenleg dolgozik a kormány, és amely egy évre vonatkozóan mérné a köztisztviselők teljesítményét, illetve digitális készségeit. De előbb talán mégis azt kellene megoldani, hogy például a pénzügyiek esetében ne az alkalmazottak kelljen otthonról hozzák a rendszer működéséhez elengedhetetlen dolgokat...
