Négy gyerek közül egyet zaklatnak az iskolában

Négy diákból egyet rendszeresen megaláznak társai, minden hatodikat pedig megvernek az iskolában – ezt az aggasztó következtetést vonták le azon tavaly készült felmérés nyomán, amelyet a romániai iskolákban végzett a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet. Ezért november elején átfogó kampányt kezdeményeztek Állítsátok meg a zaklatásokat vagy szüntessétek meg a szüneteket! címmel, amelynek célja az iskolai zaklatás visszaszorítása. 

Iskolai bántalmazásnak, megfé-lemlítésnek, angol nyelven bullyingnak nevezzük azt, ha valaki hosszabb időn át ismétlődően szándékosan bánt valakit/valakiket. Emiatt sok gyerek szorongva várja a találkozást a társaival, hiszen félnek a piszkálódásoktól, a beszólásoktól vagy a veréstől. A gyermekek közötti agresszió napjainkban egyre gyakoribb, a játékosnak tűnő csúfolódástól a kiközösítésen át a fizikai bántalmazásig széles a paletta. Sok szülő nem is gondolná, hogy ez az ő gyerekével is előfordulhat. 

Tíz perc megaláztatás

Bár a kampány címében szereplő üzenet – szüntessétek meg a szüneteket! – kissé markáns és sokak számára felháborítónak tűnhet, a szervezet ezúton kívánja felhívni a figyelmet a jelenségre, amit a romániai iskolákban tapasztaltak, azaz hogy míg sok gyerek számára kikapcsolódást jelent a szünet, és alig várják a két tanóra közötti tíz percet, addig sokakat rettegés fog el, amikor megszólal az óra végét jelző csengő, ugyanis tudják, hogy a szünetben következik a zaklatás vagy akár a fizikai bántalmazás. A statisztikák szerint a tízperces szünetben a romániai iskolákban négy gyerek közül egy zaklatás áldozatává válik. Tíz perc elegendő ahhoz, hogy egy gyerek önbizalmát sárba tiporják, elérjék, hogy ne bízzon többé másokban. A zaklatás hosszú távon romboló hatással van a lelkivilágukra, és rendkívül megnehezíti majd a későbbi beilleszkedést a különböző közösségekbe. Az iskolai zaklatásnak rendszeresen kitett gyerekek esetében fennáll a veszély, hogy megszokják az áldozat szerepet, és felnőtt korukban is hasonló helyzetekben találják magukat, vagy ennek éppen az ellenkezője történik: mintegy megtorlásként, felnőtt korukban ők maguk válnak bántalmazókká. 

A szakemberek szerint az iskolai bántalmazásnak súlyos pszichés következményei lehetnek. Az áldozatok könnyen depresszióssá válhatnak, szorongás jelentkezhet náluk. Az állandó félelem olyan pszichoszomatikus tüneteket okozhat, mint a fejfájás, hasi panaszok vagy álmatlanság. Az áldozatok általában többet hiányoznak az iskolából, nehezebben megy nekik a tanulás. 

A szülők, pedagógusok sajnos legtöbbször későn veszik észre, hogy milyen helyzetben van a gyerek, ugyanis a bosszútól tartva az áldozatok nem beszélnek róla. Gyanús lehet viszont, ha az addig nyitott gyermek zárkózottá válik, vagy nehezen alszik el, rémálmai vannak, és láthatóan szorong. Az is felkiáltójel kellene legyen a szülő számára, ha romlanak a jegyei és nem érdeklik már az iskolával kapcsolatos dolgok, vagy nem akar iskolába menni, például fej- vagy hasfájásra panaszkodik, vagy nincsenek barátai, nem beszél az osztálytársairól.

Az elmúlt tanévben több mint 7 ezer eset

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése értelmében európai viszonylatban Románia harmadik helyen áll azon 42 ország sorában, amelyekben a jelenséget vizsgálták. A romániai 11 éves gyerekek 17 százaléka ismerte el, hogy zaklatta valamely társát az előző hónapban, a 13–15 évesek esetében ez az arány 23 százalék. A Tanügyminisztérium nyilvántartása szerint a 2014–2015-ös tanévben országszerte több mint 18 ezer olyan esetet jegyeztek, ami iskolai erőszaknak számít.

A „Mentsétek meg a gyerme-keket” szervezet 2016-ban végzett felméréséből kiderült, hogy négy diákból egyet rendszeresen megaláznak a társai, minden hatodikat pedig megvernek az iskolában, illetve ötből egy gyerek rendszeresen megaláz egy másikat. Tízből három diákot rendszeresen kiközösítenek a többiek, a gyerekek 73 százaléka pedig elismerte, hogy volt már szemtanúja zaklatásnak az iskolában. A csapatból való kiközösítés, a bántalmazással való fenyegetés, a megalázás, a verés, a személyes javak megrongálása, lejárató pletykák terjesztése mind zaklatásnak minősül, és sajnos gyakori az iskolában töltött mindennapok során. A megkérdezett gyerekek 31 százaléka állította, hogy kiközösítették társai, és 39 százaléka azt, hogy egy társuk arra kért más gyerekeket, hogy ne játsszanak, ne álljanak szóba velük. A kérdőívet kitöltők 80 százaléka ismerte el, hogy szemtanúja volt már olyan helyzetnek, amikor egyik gyerek megalázza a másikat, 78 százalékuk pedig már több alkalommal is végignézte, amint egy gyereket meglökdösnek vagy megütnek a többiek. 

Mindezek nyomán indította el a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet a kampányt, ugyanis úgy tűnik, egyre nagyobb méreteket ölt ez a jelenség, és a tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy nagyon sok esetben a tanintézetek vezetősége, a pedagógusok nem veszik észre a zaklatásokat, vagy ha igen, nem tudják kezelni ezeket. A statisztikák szerint a romániai iskolák csupán 38 százalékában van iskolai tanács-adó, a vidéki iskolák zömében nincs ilyen szakember, aki tudná kezelni ezeket a konfliktusokat. A 2016–2017-es tanév első felében a tanfelügyelőségektől származó adatok alapján 7690 esetben történt iskolai erőszak a romániai tanintézetekben, a legtöbb Brassó, Temes, Bihar, Iaşi és Neamţ megyében. Gabriela Alexandrescu, a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet elnöke rámutatott, az áldozatra gyakorolt negatív hatás mellett az iskolai zaklatás azokat a gyerekeket is kedvezőtlenül érinti, akik szemtanúi ezeknek az eseteknek, hiszen ők is megfélemlítve és egyúttal bűnrészesnek is érezhetik magukat. – Ezen helyzetek nyomán a gyerekek azt tanulják meg, hogy a társas kapcsolatok erőviszonyokra épülnek, ahol a bántalmazás az 

erősebb fegyvere – világított rá a jelenség veszélyeire a szervezet 

elnöke.