Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján tanulmányozható az egészségbiztosítással rendelkezők számára kiadott útmutató második, bővített kiadása, amely tartalmazza a biztosítotti jogálláshoz szükséges feltételrendszert, a biztosított jogait és kötelességeit, a szolgáltatáscsomagokat, amelyekre jogosult. Ugyanakkor azok számára is tájékoztató, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással. A pénztár célja, hogy „modern és hatékony” biztosítási rendszert működtessen, ehhez pedig az első lépés egy átlátható, közérthető tájékoztató. Az 52 oldalas útmutató dicséretére legyen mondva, e két feltétel teljesül. Jól összeszedett, témakörökre bontott eligazító dokumentum, aminek tartalmát mindenkinek ismernie kellene, így sok kellemetlenség elkerülhető lenne.
A tartalomnál maradva, azt is el kell mondani, hogy egészen „érdekes” jogai vannak a biztosítottnak, illetve a biztosítással nem rendelkezőnek, a biztosítási járulék alóli mentesség nagyvonalú listája nem ösztönzi a jövedelemmel nem rendelkezőt, hogy munkát vállaljon. Mert minek is, ha például biztosítás nélkül is joga van a családorvosnál a bővített minimális egészségügyi szolgáltatáscsomagra, ami mondhatni megfelel a biztosítottnak járó alapcsomaggal, ha a sürgősségi ellátásra való jogosultság jegyében jelentkeznek a kórháznál, és ingyen hozzájutnak minden vizsgálathoz.
Az útmutatóból kiragadhatjuk betegek prevencióhoz, szakorvosi, kórházi ellátáshoz, a szabad orvosválasztáshoz, az orvosi adatok bizalmas kezeléséhez való jogát (a kórházi informatikai rendszerek nemrég történt feltörése során keletkezett adatvesztésért még senkit nem vontak felelősségre), a tájékoztatáshoz, a tájékozott beleegyezéshez való jogát. Utóbbi esetében például a magyar anyanyelvű, főleg idős lakosság esetében annyira fontos tájékoztatás magyarul mind verbálisan, mind írásban elérhetetlen, ez a jog tehát indulásból sérül. A prevenciónál maradva, ez kötelesség is, a prevenciós szolgáltatási csomagok korcsoportonként változnak. A „csomagok” a fogászati ellátásra is vonatkoznak.
Ismétlem, átlátható, jól összeszedett tájékoztató a második kiadás, és igencsak hasznos, hiszen a páciensek nagy többségének fogalma sincs a kötelezettségeiről, a biztosítottként járó jogairól, amelyek az esetek jó részében „nem biztosítottak” számára. Ugyanakkor nem mellékes, hogy az útmutatóhoz lehet javaslatokat tenni. Azonban továbbra is azt gondolom, jogos elvárás a biztosítási piacra beengedni a magánbiztosítókat, versenyhelyzetet teremteni, és a járulékbefizetés arányában újragondolni a szolgáltatáscsomagokat.
