Ismerik Hofi Géza mondását: Mitől boldog Boldog? Mert Hatvanon túl van, de még mindig heves. (Ő persze Boldogfalváról beszélt, de poénnak remek.)
Nos, ez jutott eszembe, amikor az Eurostat tavalyi felmérését olvastam, amely szerint Romániában volt a legnagyobb az alkalmazottak elszegényedésének kockázata 2018-ban. Az Európai Unió országai közül itt a foglalkoztatottak 15,3 százaléka esetében állt fenn ez a veszély. Uniós viszonylatban ez az arány a 2008-as 8,6 százalékról 9,5 százalékra nőtt. A románok az uniós átlagnál mégis elégedettebbek az életükkel.
Az EU statisztikai hivatalának múlt pénteken nyilvánosságra hozott adataiból kiderül: Romániát Luxemburg (13,5%), Spanyolország (12,9%), Olaszország (12,2%) és Nagy-Britannia (11,3%) követi. Eközben az alkalmazottak körében a legalacsonyabb az elszegényedés kockázata Finnországban (3,1%), Csehországban (3,4%), Írországban (4,9%), Belgiumban és Horvátországban (5,2-5,2%). 2018-ban a férfiak 9,9 százalékánál, a nők 9,1 százalékánál állt fenn az elszegényedés kockázata. A részmunkaidős alkalmazottak körében magasabb, 16,2 százalékos volt ez az arány. A teljes munkaidőben dolgozók körében 7,8 százalékon állt a mutató.
Köztudott, hogy Romániában él az Európai Unió szegényeinek 6 százaléka, Olaszország 10 százalékkal, Németország, valamint Nagy-Britannia is 10 százalék körüli értékkel szerepel a statisztikában. 2018-ban hat és fél millió körül volt a szegénységben élő romániaiak száma, ami 700 ezerrel jelent kevesebb nélkülözőt, mint egy évvel korábban, de még így is a lakosság mintegy 33 százalékát teszik ki a nehéz sorban élők. Ugyanakkor az is tény, hogy Románia lakosságának 17,5 százaléka külföldön él.
Hivatalos adatok szerint az Európai Unió 113 millió polgára, vagyis a lakosság mintegy 22%-a él szegénységben. Kiderül továbbá, hogy a nagy munkaerőhiányban a romániai vállalkozók elkezdtek többek között vietnámi vagy más külföldi munkásokat is alkalmazni. (A legfrissebb botrány a ditrói pékségben alkalmazott Srí Lanka-i munkások miatt robbant ki.)
Az országban a migránsok aránya alacsony, alig 0,3%, a jelentés mégis aggasztónak nevezi az emigrálók és a migránsok közötti arányt, főként annak előrevetítésében, hogy 2050-re a romániai lakosság mintegy 30 százaléka idősebb lesz 65 évesnél.
Romániában szinte minden negyedik lakost a szegénység kockázata fenyeget, mi élünk a legkevesebb pénzből, még Bulgáriában is több az elkölthető jövedelem, mint nálunk, Luxemburgban pedig hatszor több. Tízből két ember küzd súlyos anyagi gondokkal. És bár EU-szinten olcsó a román benzin, az itt élők számára sokkal drágább, egy német átlagbérből sokkal több „drága” benzint lehet vásárolni, mint amennyi „olcsóbbat” egy romániai átlagbérből.
Akárhogy is nézzük tehát, Románia nem áll túl jól életszínvonal, életminőség tekintetében.
Mindezek ellenére a románok az uniós átlagnál elégedettebbek az életükkel.
Mitől is boldog Boldog?
