A közel 80 milliárd euró hallatán majd’ mindenki fellelkesült: ennyi pénzt kapni az EU-tól nem elhanyagolható. A sikernek, a hatékony politizálás eredményének tartott összeg azonban többtényezős: a nagy pénzeszsákból 63 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 16,7 milliárd pedig hitel. Utóbbit 2058-ig kell visszafizetnie Romániának, a kölcsönt bizonyára más kormányok felelőssége lesz megadni… A 63 milliárd euró megoszlása is érdekes, ebből 46,3 milliárd eurónyi támogatás az unió 2027-ig terjedő költségvetéséből származik, amit amúgy is lehívhat az ország, csupán 16,7 milliárdot tesz ki a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozása, konkrétan ez a gazdaság újraindítására használható fel.
Nagy sikerről beszélni tehát túlzás, sőt, a 46,3 milliárd euró sem jön csak úgy magától, pályázni kell rá. Nos, egyelőre nem az a téma, hogy jó pályázatokat készítünk vagy sem, az ellenzék szerint még egy rendes akcióterv, fejlesztési terv sincs, amivel előrukkolhatnánk az Európai Bizottságnak. Tárgyalni kell – mondják a politikusok, ami lefordítva azt jelenti, hogy végtelennek tűnő egyeztetésekre kell számítani, persze idén, két választás és az azt megelőző kampány miatt vajmi kevés esély van a sikerre. És mikor már az örökzöld témákat hozzák elő, úgymint rugalmas törvénykezést ahhoz, hogy hatékonyan pályázhassunk, átlátható és felgyorsított eljárásokat, hogy a versenytárgyalások ne húzódjanak el évekig, digitalizáció és közigazgatási, illetve környezetvédelmi reform, nos, akkor tudjuk, hogy a pénzek ilyen címen „elúsznak”, az eredményesség minimális. Digitalizált egységes nyilvántartó rendszer (ami sűrűn omlik össze), e-adminisztráció, egészségügyi kártya, elektronikus személyazonosító, e-közigazgatás – mindez elérhetetlen álomnak tűnik, bár évek óta ígérik a mindenkori kormányok.
Az infrastrukturális (útügyi, oktatási, egészségügyi) beruházásokat jelölte ki a jelenlegi kormányzat fő célként. Florin Cîţu pénzügyminiszter egyenesen „garantálja”, hogy négy éven belül autópálya fogja átszelni a Kárpátokat, a Piteşti–Nagyszeben sztrádát befejezik – még akkor is, ha már nem ő vezeti a pénzügyi tárcát –, és a beruházásokra szánt költségvetésből még a gyermekpénz megduplázása érdekében sem fog levágni a kormány. Csak emlékeztetőül: 6 évvel ezelőtt az akkor kormányfő Victor Ponta felavatta a jeddi terelőút építőtelepét, megépítését az útügy egy évre ígérte. Ugyanaz a miniszterelnök kijelentette: 2016 végén Marosvásárhelytől Biharkeresztesig, illetve Nagylakig autópályán lehet majd közlekedni. Az államfői tisztségre pályázó Ponta ígérete garancia kellett volna legyen, de a mai napig sem teljesült. Ennyit a garanciákról, pénzekről.
Persze az EU-tól mondhatni ajándékként kapott 16,7 milliárd euró is több, mintha semmit nem kapna az ország. A lényeg, hogy nem újabb, lakosságterhelő kiadásokat generáló jogszabályok elfogadásával, hanem a kkv-kat segítve sikerüljön valamit behozni a gazdaság lemaradásából.
