2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Érdekesnek ígérkező eseménysorozaton vehetnek részt a néptáncot, a népi kultúrát, a táncszínházat és a színházat kedvelők a hónap végén Marosvásárhelyen. Január 24-e és 27-e között a Bekecs Néptáncszínház tart miniévadot a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Köteles Sámuel utcai Stúdió Színházában, a rendezvénysorozat keretében négy előadást játszanak – ezekből kettő gyerekműsor, kettő pedig felnőtteknek szóló táncszínházi produkció. 

Fehér foltok
 Fotó: Bereczky Sandor


A gyerekműsorokra január 24-én és 27-én kerül sor. Január 24-én, pénteken 18 órakor a Legendák kertjében című előadás nyitja a miniévadot. A produkció alapját a Székelyföldi Legendárium képezi, amely közel 180 legendát és mondát tartalmaz. Az együttes célja e gazdag örökséget fenntartani és továbbadni, ezért a színpadon is bemutatják a legendafüzért, amellyel megismertetik a Székelyföld szépségeit. Az előadáshoz a székelyföldi legendákból válogattak úgy, hogy azok egy kerek egész történetet alkossanak. A gyerekek előtt kibontakozik egy képzeletbeli meseország, a történelmen túli Székelyföld. Olyan történetekkel ismerkedhetnek meg, amelyek földrajzi helyszínekhez, településekhez, személyek- hez kötődnek. Tartalmuk a történelmi valóság és a képzelet sajátos ötvözete. Ezekben a legendákban és mondákban őseink mesélnek ünnepnapjaikról és mindennapjaikról egyaránt, eljuttatva küzdelmeiket, nehézségeiket a mai kor gyerme-kéhez úgy, hogy azok tanulságos krónikájává váljanak. Az előadás feladata, hogy mindezt közérthetően, a népi játékok, mondókák, rigmusok, ráolvasások, népdalok, a népzene és nem utolsósorban a néptánc nyelvén, a mai korhoz igazodva mutassa be. Interaktív jellegű, bekapcsolja a gyerekeket a történet alakításába, együtt barangolják be Székelyföldet (a tündérek és a lüdércek világát) az előadókkal, segítve őket a próbatételek megoldásában, hiszen ők a kincsesláda őrzői. A gyerekek az előadás ideje alatt meg kell őrizzék a láda kulcsait az ördögök elől, segítenek a székely bácsinak kirakni egy óriás-kirakósjátékot, amely kijuttatja őt a pokolból, és a végén együtt nyitják ki a legendásládát, és együtt választják ki a következő legendát, amelyet a színpadon majd előadnak. Az előadás arra is törekszik, hogy a felnőtteket is visszacsalogassa a mesék, a csodák és az álmok világába. Olyan népi mesékről, mondákról, legendákról van szó, amelyek konzerválódtak az évszázadok folyamán, és világirodalmi művekben sem fordulnak elő. Az előadásban a következő legendákat és mondákat dolgozzák fel: Tündérek gyülekezőhelye – Maka várának legendája, Makfalva; Paladomb tündérei – Nyárádszentimre határában lévő domb; Istenszéke – a Kelemen-havasok délnyugati részén található hegy; Az Ördög-tó mondája – Libán-tető közelében található tó, Hargita megye; a Gyilkos-tó mondája – a Békási-szoros gyöngyszeme, Hargita megye.

Ezek a történetek oktató jellegűek, leleményességről, kitartásról, szeretetről, furfangos észjárásról, hősiességről, történelmi pillanatokról, bátorságról szólnak. A Székelyföldön szinte minden különleges földrajzi helyszínnek, várnak, településnek, szentnek legendája van. A történetek az itt élő nép emlékezetében maradtak fenn, a szülők szájhagyomány útján továbbadták gyerekeiknek – írta az előadásról Ivácson László rendező. 

A soron következő gyerekelőadásra január 27-én, hétfőn 18 órától kerül sor. A Mátyás király igazságai című, mesékre épülő táncjátékát az együttes 2019 elején mutatta be Ivácson László rendezésében. Az előadás hat Mátyás király mesére épül: Mátyás királlyá választása, Mátyás király rózsát nyíló ostornyele, Mátyás király és a gömöri urak, Mátyás kovács, Mátyás király és a kolozsvári bíró, valamint Mátyás király lopni megy. Ezekben a történetekben Mátyás király figurája más-más módon bontakozik ki, mindvégig követve az igazság útját. Az egyórás gyerekelőadás során kiderül, hogy hogyan is kerül a szegény kovácsmester és népes családja számára elegendő eledel az üres asztalra, és az is, miként leckézteti meg Hollós Mátyás a kegyetlen kolozsvári bírót. Meghalt Mátyás, és valóban oda az igazság? Vajon az ármányos miniszternek és feleségének sikerül-e megmérgezni az igazságos királyt? Minderre fény derül az interaktív gyerekműsor alatt. Rendező, koreográfus, látványterv: Ivácson László. Zenei szerkesztő: Fazakas Levente. Jelmez: Cs. Kiss Zsuzsanna.

A miniévad két felnőttelőadása közül sorrendben az első január 25-én, szombaton 19 órakor kezdődik. Az Ember az embertelenségben című produkcióról ekképpen nyilatkozott Tőkés Csaba-Zsolt rendező: „A XX. század emberpróbáló történései nyomot hagytak Európán. A Kárpát haza nemzetei, ezen belül a magyar, székely és csángó közösségek szellemi és lelki épségét megtépázta a háború, a vér, a veszteség és a gyász. Szűkebb környezetünkben a legtöbb családban személyes emlékek őrzik ezt. Az egyszerű, a mindenkori emberek közt van, aki sorsának meghatározó fordulataira nem kíván emlékezni, aki nem szívesen vall a borzalmakról, de olyanok is akadnak, akik éppen a veszteségből megerősödve építették újra életük morzsáiból a jelent, és adták tovább bizakodással az életbe vetett örök hitet gyermekeiknek, leszármazottjaiknak. Előadásunkban őnekik tisztelgünk, az előttünk járóknak, a túlélőknek, akik a reményt hirdették. Az ember az embertelenségben című táncelőadásban olyan képeket rajzolunk a tánc, a zene és a beszéd színpadi nyelvén, amelyek megidézik a hadba vonulók és az itthon maradottak életérzéseit. A színpadi események nem ragaszkodnak az elmúlt század dokumentarista krónikásaiként beszámolni a háborús eseményekről, inkább bemutatott sorsok által a történelem kiszolgáltatottságában élő emberhez való közelítés a célunk. Az irodalmi szövegtöredékekkel, naplórészletekkel, vetítéssel szélesíteni kívánjuk ezt a személyessé tételt.”

A miniévad sorrendben utolsó felnőttelőadására január 26-án, vasárnap este 7 órától kerül sor. A Fehér foltok című produkció egy olyan táncszínházi kalandozás, amely dramatikus színházi képek által nyújt betekintést az erdélyi magyarság jelenkori és múltbéli létének megpróbáltatásaiba. A fehér szín a tisztaság, egyszerűség, kötelességtudat és a hűség szimbóluma – a fekete színnel ellentétben – leg-inkább pozitív jelentéstartalmat hordoz. A mi szemléletünkben a sok rosszban a kevés jót vagy a sikeres újrakezdést jelenti. A két szín dominanciája és ellentéte emeli ki a szórvány és tömbmagyarság foltszerű életterét. Az alkotók a táncszínházban és a kortárs néptáncban használt mozgásformákat ötvözik látványos és modern színházi megoldásokkal. A műsorszerkesztés célja az autentikus táncok, szokások megjelenítésével az, hogy időutazásra hívja a nézőket egy korábbi idilli állapot bemutatására, amivel párhuzamosan jelennek meg a színen jelenünket megrázó történések, események. A fehér foltok továbbá jelentik a kevésbé ismert falvak, tájegységek tánc- és zenehagyományainak (Bodonkút, Bogártelke, Elek, Gyergyóremete, Keményfok, Kide, Nadab, Nádaspapfalva, Orotva) használatát, amelyek közül kivételt képez Magyarpalatka. Az előadás dramaturgja Tapasztó Ernő, zenei szerkesztője Koncz Gergely, rendező-koreográfusai Farkas Tamás és Farkas Ágnes.

Az előadásokra a jegyárak a következők: felnőtt – 25 lej, diák/nyugdíjas – 15 lej. A gyerekműsorokra, a szervezett gyerekcsoportok esetében 10 lej egy jegy ára. A bérlet (amely tartalmazza a négy előadás belépőjét) felnőtteknek 70 lejbe, diákoknak/nyugdíjasoknak 40 lejbe kerül. Helyet foglalni a 0755-289-832-es telefonszámon lehet. (Knb.)

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató