Háborús időket élünk. A szomszédban évek óta háború van, a Szentföldön szintén, egyre szélesedik, és már egy harmadik világháború veszélyét is előre vetíti.
Itthon egyelőre politikai harcok folynak, heves, alpári támadásokkal, feljelentésekkel, fenyegetésekkel, erőszakkal „színesítve”.
A politikai harc egyik „színfoltja” például egy családon belüli „háború”, amelynek egyenes következménye – elvégre kampányban van mindenki –, hogy egy regáti faluban a férj és a feleség is indul a polgármester-választáson. Természetesen egymás ellenében. A férj, a falu jelenlegi polgármestere a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, a neje a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben indul ugyanazért a polgármesteri székért. És nem elszigetelt esetről van szó, lásd a Şoşoacă családot!
Másfelől úgy néz ki, hogy a korábbi években hangoztatott liberális szólamok ellenére, miszerint a politikát mentesítik a büntetett előéletűektől, ez valójában csupán szólam volt. Kiderült, hogy a PNL a helyhatósági választásokon a korrupcióval gyanúsított jelöltek „atyja”. A magát tisztának, korrupció ellen küzdőnek beállító PNL, amely a román politikai színtéren példát kíván mutatni, a korrupciógyanús jelöltek bajnoka lett. Bizonyára olyan adui vannak ezeknek a jelölteknek, amikkel sakkban tartják a pártot, sőt bűnrészessé teszik a korrupcióban és a többi bűncselekményben. Kérdés, mit szólnak a választók a PNL központi vezetésének tehetetlenségéhez?
Egyre durvább a harc a koalíciós partnerek között is. A Iohannis bábáskodásával született „kormányzati stabilitás” a szétesés jeleit mutatja. A közös fővárosi főpolgármester-jelölt kudarca nagy visszhangot kelt az egész politikai életben. Elképzelhető, hogy sok, közös jelölttel rendelkező településen is más fordulatot vesznek a dolgok, annak az elvnek megfelelően, hogy ami a fővárosban történt, az a megyékben is megtörténhet. Amikor a közös érdekek köteléke már nem létezik, az egész „bagázs” összeomlik.
A két párt választási érdekei eltérőek. Mindegyik a lehető legnagyobb választási sikert akarja elérni, a másik nagy párt rovására. A választási kampány fejetlenül zajlik. A közös PSD–PNL-listákat a két párthoz hű választópolgárok elutasíthatják, közülük sokan inkább tartózkodnak vagy másik pártra adják a voksukat, csak ne a jelenlegi ellenfelekre szavazzanak.
Szánalmas tehát ez a PSD–PNL-koalíció! Persze a két párt vezetői azt szajkózzák, hogy jó és nagyszerű az összefogásuk!
De menjünk tovább. Az elnök- és parlamenti választás újabb ádáz csatát vált ki majd a PSD és a PNL között. Már most napközben a „stabilitás” koalíciójáról beszélnek, este a tévében meg kendőzetlenül egymást vádolják a kormány minden kudarcáért. A közös elnökjelöltről sem született még döntés. A PNL Ciucăt akarja elnöknek, a PSD Ciolacut. Az elnök közvetítői tevékenysége sem nagyon fog sikerülni, mert a PSD azzal vádolja majd, hogy a liberálisok oldalán áll. Ami így is van.
Mindent egybevetve, Romániának továbbra is szerencsétlen körülményekkel kell szembenéznie: háború a határon túl, a költségvetési hiány veszélyezteti az EU-val való kapcsolatot, veszélyezteti a PNRR-ből és a kohéziós programból származó pénzekhez, hitelekhez való hozzáférés lehetőségét. Egy stabil és hatékony kormányra lenne szükség, amelyet nem változtatnak meg a politikai háborúk.
Hogy mi lesz, majd meglátjuk.
