Január elsejétől életbe lép az új európai uniós mezőgazdasági támogatási rendszer. Tulajdonképpen ez az időszak 2014-re is vonatkozik, de a tagországok az idei évet átmenetinek nyilvánították. A várható támogatásokról Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkárral beszélgettünk.
Január elsejétől életbe lép az új európai uniós mezőgazdasági támogatási rendszer. Tulajdonképpen ez az időszak 2014-re is vonatkozik, de a tagországok az idei évet átmenetinek nyilvánították. A várható támogatásokról Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkárral beszélgettünk.
– Eltérően a korábban csatlakozott uniós országoktól, Romániában, s ezen belül Erdélyben több millió, igen felaprózott gazdaság létezik. A mezőgazdászok még mindig idegenkednek a társulástól, a tagosítástól, továbbra is szegényes a mezőgazdasági géppark, de működőképesebbé kell tenni a piacot is. Mennyire veszi figyelembe ezeknek a hátrányoknak a leküzdését, behozását az új támogatási rendszer?
– Több alkalommal, politikai és szakértői szinten folytatott tárgyalások során igyekeztünk megértetni Brüsszellel, hogy olyan célirányos rendszerre van szükségünk, amely némiképpen pótolja a felvetett hiányosságokat. Az RMDSZ célja is az, hogy a piacképesség irányába mozdítsa az erdélyi gazdákat, és az erdélyi vidéki társadalom a XXI. század elvárásainak megfelelő gazdasági fejlődés útjára lépjen. Ezért is sikerült elérnünk, hogy Románia 2014–2020-as időszakra vonatkozó nemzeti vidékfejlesztési programja a kis- és családi gazdaságokra alapozzon. Az erdélyi gazdálkodók így több pénztámogatáshoz juthatnak a következő időszakban. Hasonló elgondolásból a gazdák szövetkezését ösztönzi az új program. Az említett időszakban nagy kedvezményben részesülnek azok a szövetkezetek, amelyek egy úgynevezett zárt rendszerű mezőgazdasági tevékenységre pályáznak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnál. Ez azt jelenti, hogy 90 százalékos költségtérítésben részesül az a gazdaszövetkezet, amely vállalja, hogy előállítja, feldolgozza és értékesíti a saját termékét.
– Ez a rendszer elsősorban az állattenyésztőknek kedvez, hiszen valóban jelentős a megtakarítás, ha mondjuk a takarmánynövény-termesztéstől a tejtermék értékesítéséig egy ilyen zárt rendszert alakítanak ki. S amennyiben megmaradnak az eddigi támogatási rendszerek, akkor Erdélyben akár a szarvasmarha- és a juhtenyésztés is fellendülhet.
– A tervek szerint változatlanok maradnak a feltételek a juh- és kecsketenyésztőknek járó állami támogatások esetében 2020-ig. Ez uniós támogatásokkal egészül ki azon gazdaságok számára, amelyek minőségre törekednek. Jó hír, hogy a szarvasmarha-tenyésztőknek járó állami szubvenciót is ki tudja egészíteni a szaktárca uniós alapokból. Az uniós támogatások majd évről évre növekednek, egészen 2020-ig. Az Európai Mezőgazdasági és Garanciaalapból (EMGA) termeléstől függő támogatást kapnak a gazdálkodók, ugyanis Románia úgy döntött, hogy 2015-től a termeléshez köti a támogatásokat mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben. Például a fejőstehenek esetében a termeléstől függő támogatás értéke 2015-ben 250 euró egyedenként. A szubvenció évről évre növekedik majd, 2020-ra eléri a 325 eurót egyedenként. Ehhez azonban bizonyos feltételeket kell teljesítenie az állattartónak, hogy a támogatásnak minőségösztönző hatása legyen. A feltételek a következők: minimum 6 hónapra megkötött tejszállítási szerződés, az állatállomány életkora nem haladja meg a nyolc évet, a támogatást 10-250 fő közötti állatra igényli, a tehenek minimum 4500 liter tejet termelnek évente, és valamennyi egyed törzskönyvezve van. Természetesen az állami alapokból járó támogatást továbbra is megkapják azok a gazdák is, akik ezeket a feltételeket nem teljesítik. Rájuk amúgy is nehéz év vár jövőre, mert 2015 márciusától megszűnnek az uniós tejpiaci korlátozások, felszabadul az úgynevezett tejkvóta. Ez azt jelenti, hogy korlátlanul érkezhet tej a nagy tejtermelő országokból, és így a hazai gazdáknak nagyobb kihívást fog jelenteni, hogy versenyképesek maradjanak. A termeléshez kötött támogatást a fejőstehenek mellett a húsmarháknál, fejősbivalyoknál, juhoknál és kecskéknél, valamint selyemhernyóknál is alkalmazza a minisztérium. A sertés- és háziszárnyas-tenyésztők továbbra is támogatást igényelhetnek az állatjóléti feltételek megteremtésére és javítására a 215-ös intézkedés keretében. Ennek elnyeréséhez az igénylőknek évente kötelezettséget kell vállalniuk bizonyos feltételcsomagok betartására. A védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésére támogatást nyújtanak a következő időszakban is, amelyet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból fedeznek.
– Ha már itt tartunk, akkor megemlítem, hogy jövedelmező volt a méhészet. Sajnos azonban az idén arról panaszkodtak a méhészek, hogy az időjárási viszonyok miatt kevés lett a méz. Ezért többen azon gondolkodnak, hogy felhagynak ezzel a hagyományos foglalkozással.
– Ne tegyék, ugyanis a méhészek a 2014-2016-os nemzeti méhészeti program keretében továbbra is pályázhatnak támogatásra. A 2014–2016 időszakra meghatározott összeg 20 millió euró. Ezenfelül „de minimis” támogatást kapnak a méhészek. Május és július között az időjárás valóban nem kedvezett a méhészeknek, országszerte csökkent a begyűjtött méz mennyisége. A károkat ezzel a „de minimis” támogatással próbálja pótolni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium.
– Változik-e a növénytermesztésre szánt támogatási rendszer?
– Az állattenyésztőkhöz hasonlóan a növénytermesztők is megkapják az eddigi állami támogatásokat, amelyek kiegészülnek a folyamatosan növekvő európai uniós juttatásokkal. 2015-től indul az Európai Unió 2014-2020-as közös agrárpolitikája, amely a közvetlen támogatások rendszerében (az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott) számos új változást hoz. A területalapú támogatás (SAPS) tovább folytatódik 2020-ig, de a visszaélések visszaszorítása érdekében csak aktív gazda jogosult a jutattásra. Az új támogatási rendszerbe továbbá beépül egy úgynevezett „zöld komponens”, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy az éves támogatási keret 30 százalékát zöldesítésre fordítsa. Ennek a támogatásnak az elnyeréséhez a gazdálkodónak legalább három különböző növényfajtát kell termesztenie, fenn kell tartania az állandó legelőit, és ökológiai célterületet kell kialakítania az összterület 7%-án. Mivel a mezőgazdasági termelők átlagéletkora az egész unióban magas, ezért a fiatal gazdálkodók támogatása is kötelező a tagállamok számára. Ez legfeljebb öt éven keresztül nyújtható 60 hektáros területig. Feltételei a 40 év alatti életkor, első alkalommal kezdjen mezőgazdasági tevékenységbe, vagy a gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző öt éven belül hozza létre. A közvetlen kifizetések csökkentése (degresszivitás) is kötelező a tagállamok számára. A szabadon választható elemek között szerepel a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása és a termeléshez kötött támogatások alkalmazása. Románia e két önkéntes elemet is bevezeti.
– Nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben – a takarmányozásban – is nagy segítség volt a gázolajár-támogatás. Lehet-e erre számítani az elkövetkezendőkben?
– A mezőgazdaságban használt gázolajra is megkapják az állami támogatást a gazdálkodók. Ezt állattenyésztési és növénytermesztési ágazatban egyaránt alkalmazzák, azon összegek visszafizetésére, amelyek az eltérést jelentik a standard és a csökkentett jövedéki adó között.
– Nem beszéltünk eddig a vidékfejlesztésről, ami nemcsak gazdálkodást jelent, hanem infrastruktúra-fejlesztést, közművesítést, vállalkozásfejlesztést is. Több kistérségben igen sikeresen működnek a LEADER egyesületek, amelyek kezdenek kézzelfogható eredményeket felmutatni.
– A LEADER az integráció egyik legsikeresebb közösségi kezdeményezésévé vált. Az új vidékfejlesztési programban ezért is van jóval nagyobb összeg, 652,364 millió euró leosztva a LEADER-re, amihez még 25 százalék állami támogatás is járul. Az előző, 2007–2013-as időszakban 424,200 millió eurót szántak a programra. Az új vidékfejlesztési programban a gazdálkodás mellett számos más fejlesztési lehetőség adódik az utak felújítására, ivóvíz- és szennyvízrendszerek építésére, kórházak és rendelők renoválására, iskolák és óvodák javítására, felszerelésére, helyi érdekeltségű kulturális örökségek restaurálására, megőrzésére. Ezért fontos, hogy az önkormányzatok ezeken a területeken életképes, kivitelezhető tervekkel rendelkezzenek.
– Említsünk meg összegeket is. Konkrétan mire lehet számítani?
– Az új vidékfejlesztési program 16 intézkedési területre oszlik, amelyekre az Európai Unió összesen 8,01 milliárd eurót biztosít. Ez hazai finanszírozással is kiegészül. Az európai pénz a következőképpen oszlik el: ismeretek átadására és tájékoztatási tevékenységekre 50,386 millió euróra, szaktanácsadói szolgáltatások kiépítésére 50,386 millió euróra, tárgyi eszközökbe való beruházásra 2,057 milliárd euróra, gazdaságok és vállalkozások fejlesztésére 866,357 millió euróra, vidéki településfejlesztésre (alap-szolgáltatások és falumegújítás a vidéki térségekben) 1,1 milliárd euróra lehet pályázni. Jó hír, hogy erdőtelepítésre és erdős felületek, erdősávok létrehozására 105,695 millió eurót ajánl fel az unió. Az említett termelői csoportok létrehozását 8 millió euróval támogatják. Ún. ökológiai téren egyrészt az agrár-környezetvédelemre és az éghajlati tényezők okozta hátrányok leküzdésére 849,964 millió eurót, ökofarmok létesítésére és működtetésére 200,686 millió eurót szánnak. Továbbra is igényelhetnek támogatást a hátrányos természeti adottságú vagy egyéb sajátos hátrányokkal bíró területekkel rendelkező gazdák, erre összesen 1,13 milliárd eurós keretet biztosít az unió. Az állatjóléti feltételek megteremtésére 437,014 millió euró, erdővédelemre 100 millió euró, partnerkapcsolatok kialakítására 28,021 millió euró, a kockázati tényezők felvállalására, kezelésére 200 millió euró, műszaki segítségre 178,367 millió euró áll a mezőgazdászok rendelkezésére. A LEADER egyesületek 652,364 millió euróra pályázhatnak.
– A lehetőségek ellenére többen felvetették, hogy bonyolult a pályázási, elszámoltatási rendszer, ezért nem igényelnek támogatást.
– Azoknak, akik nem tudnak pályázni, elmondom, hogy forduljanak bármelyik APIA vagy vidékfejlesztési ügynökség kirendeltségéhez, az agrárkamarák szakembereihez, a gazdaegyesületekhez, ahol készségesen segítenek mindenkinek, sőt az unió ezt a szolgáltatást is megtéríti. Nagyon fontos, hogy lépjenek a gazdák, és fejlesszék a gazdaságukat, alakítsák ki minél előbb az értékesítési hálózatot, mert ma nem csak az unió többi tagországaival állunk versenyhelyzetben, hanem ott van Oroszország, Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Amerika is. Bármennyire távolinak is tűnnek ezek az országok, egy globális világgazdaságban az ezekben az országokban történő gazdasági jelenségekre is oda kell figyelnünk. Románia egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a mezőgazdaság, jó esélyünk van arra, hogy bizonyos termékekkel versenyképesek legyünk akár a világpiacon is, de ehhez beruházni, fejlődni kell, a minőség érdekében. Nagy lehetőséget kínál az uniós támogatás, enélkül, azt hiszem, nem igazán léphetünk, ezért is arra kérek minden gazdát, hogy az ország politikai helyzetétől függetlenül használjon ki mindent, a saját és az erdélyi magyar társadalom érdekében!
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
