Mézeskalács és tokaji bor

A kettő nem passzol, de külön-külön ínyenceknek való testi-lelki gyógyír. A mézeskalácsból egy-két falatnyi is elég ahhoz, hogy kellemes íze jobb közérzetre derítsen, míg a tokaji bor élvezeti hatásáról nem kell beszélni annak, aki már kóstolta.

A kettő nem passzol, de külön-külön ínyenceknek való testi-lelki gyógyír. A mézeskalácsból egy-két falatnyi is elég ahhoz, hogy kellemes íze jobb közérzetre derítsen, míg a tokaji bor élvezeti hatásáról nem kell beszélni annak, aki már kóstolta. Aki még nem tette, ezután feltétlenül tegye meg. Nos, e rövid bevezető után visszakanyarodunk Sárospatakra, ahol három héttel ezelőtti lapszámunkban történelmi helyszíni barangolásunkról számoltunk be, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesülettel tett látogatásunk alkalmából Sárospatak további nevezetességét, Veress Sándorné, Erzsike néni mézeskalács-sütödéjét és a hercegkúti hegyoldalban meghúzódó borpincéket mutatjuk be olvasóinknak.

– A mézeskalács szívet nem azért készítettük, hogy megegyék, hanem azért, hogy aki megvásárolja, örömet szerezzen kedvesének vele. A tükröt pedig azért tesszük bele, hogy ha a lány belenéz, akkor ne magát, hanem kedvesét lássa meg benne. Régen a vásárok legkelendőbb portékája volt a mézeskalács szív, vették, mint a cukrot. Nem győztük sütni és díszíteni a szíveket. Mára megcsappant a kereslet iránta, hagyománytisztelők vásárolják. Azonban nagy keletje van az egyszerűbb mézeskalácsnak, amit gyerekek–felnőttek egyaránt kedvelnek. Ezekből nagyon sok kel el – mondja Erzsi néni, aki mézeskalácsos-dinasztia leszármazottja, s akinek a családja már nem a régi kemencében, hanem korszerű sütödében állítja elő a készítményt. A régiben, a múzeumnak berendezett szülői házban a turistákat fogadják, Erzsi néni itt mondja és mutogatja el a mesterség csínját-bínját.

A falon fából faragott matricák találhatók, számtalan figura, a lovas huszároktól a címerekig minden van. Igazi mestermunka valamennyi. Ezekkel szaggatták ki a mézeskalácsot. A másik falon a különböző vágóformák láthatók.

– A mézeskalácshoz három fűszert használunk: fahéjat, szegfűszeget és ánizst. Ettől lesz finom a tésztája. A díszítéshez pedig cukorral felvert tojásfehérjét, amibe ételszínezéket teszünk. A díszítés a legigényesebb munka – avatott be a mesterség titkába Erzsi néni. Volt sikere, mert a gyerekek nagy kedvet kaptak a mézeskalácshoz.

A Strumf pincészet borai

A Tokaj-hegyalja borvidéken, Hercegkúton – amely a világörökség része – a Strumf pincészet vendégei voltunk. Hercegkútról tudni kell, hogy 1750-ben jött létre, amikor a Rákóczi-szabadságharc után a környék elnéptelenedett és ezt sváb telepesekkel népesítették be. A helybeliek közül ma is sokan sváboknak tartják magukat, azonban a családokban már egyre kevesebben beszélnek németül. Strumf Bálint, a vendéglátónk mondta el, hogy a hegyaljban négy sorban száz pince található, ő apósától örökölte a pincét, a család büszkeségét.

A hegy gyomrában, ahová kánikulai melegben jó bemenekülni, négyféle bort kóstoltunk meg: a furmintot, a hárslevelűt, a három- és hatputtonyos aszút. Kóstolás után lehetett választani, legtöbben a hatputtonyosból kértek még. Miközben a bort kóstolgattuk, a borosgazda a borkészítés titkaiba avatott be. A borkultúrában járatlanoknak érdekes volt végighallgatni az aszúbor készítésének módját. Azt tudtuk, hogy az aszúbor „születése” Sepsi Laczkó Máté református lelkész nevéhez fűződik, aki Lorántffy Zsuzsanna udvari papja volt, azt azonban kevesen, hogyan is készül ez a királyok bora, borok királya. Azt sem tudtuk, hogy az aszúsodás tulajdonképpen egy komplex folyamat, a szőlőszemek nemesrothadásának eredménye. Ezeket az aszúszemeket kell különválasztani a szőlőszemektől. S mire a technológiában elmélyültünk volna, mi is csordultig teltünk jókedvvel Strumf gazda jóvoltából, akinek a boraival most is szívesen hűsölnénk a nyári kánikulában.