Több ezer embert mozdított meg pénteken
egy magánkezdeményezésből elkészített, egyméternyi moldvai autósztráda. A pályaépítések lassúsága miatt tiltakozó civil kezdeményezést cirkusznak minősítette a fő kormánypárt elnöke és a kormányfő. Pedig ez annál jóval több.
Nem tudni, véletlen-e vagy szándékos elszólás volt-e a pártelnök részéről az a megjegyzés, hogy a cirkuszoló vállalkozónak inkább egy gyermekotthon támogatására kellett volna fordítania az egyméteres sztrádába fektetett pénzt. Neki ugyanis hétfőn azért lett volna jelenése a bíróság előtt, mert valamikor gyermekotthonokra is fordítandó állami pénzből tartott el pártalkalmazottakat, amiért első fokon már el is ítélték. A tárgyaláson nem jelent meg, mert gerincsérvvel ápolják. Állítólag egy magánkórházban kezelik az utóbbi évtizedek legnagyobb közegészségügyi beruházásait ígérő politikust, ami nem csoda egy olyan országban, amely ugyanannyi kosztpénzt fordít egy betegre, mint egy visszaeső betörőre, és ahol a belengetett egészségügyi célzatú állami beruházásokból a fizetésemeléseken kívül szinte semmi nem valósult meg. Mert a rendszer személyzete biztosan szavaz, a páciens – már ha túlélte a megpróbáltatásokat – korántsem biztos.
Az egészségügyi kitérőt nemcsak az elszólás, hanem az is indokolja, hogy hasonló tiltakozó kezdeményezést az elmaradt kórházépítések, az oktatási rendszer, a gazdaságpolitika és számtalan más olyan állami terület kapcsán lehetne indítani, amelyeket az utóbbi három évtizedben a kormányrúdnál keringőző politikusoknak legalább az egykori vasfüggönyön inneni országokban is elérhető átlagos minőségi szintre kellett volna fejleszteniük. Ehelyett viszont inkább többnyire csak cirkuszoltak, holott nem erre kapják a bérüket az adófizetőktől.
Ez a méteres sztráda annak az újabb jele, hogy egyre több választónak kezd elege lenni a közügyek nálunk megszokott menetéből. És bár a kezdeményezőjének saját maga szerint nem volt politikai szándéka, a dolog oda is elkerülhetetlenül átterjed. Az elégedetlenséget valószínűleg az ellenzék is igyekszik majd kihasználni, de inkább azok az új alakulatok nyerhetnek ebből, amelyek az utóbbi három évtizedben nem kerültek közel a kormányzáshoz. A kérdés az, hogy a következő bő másfél év választásai során ennek milyen hatása lesz a politikai erőviszonyokra és a következő törvényhozási ciklus kormányzatának alakulására.
