Kevesebb mint két hét maradt a választási kampányból, amely normális helyeken alkalmazható kormányprogram-javaslatok versengése kéne legyen. Nálunk már jó pár választási ciklus óta inkább nagyotmondó verseny zajlik, azaz mindenki annyit ígér, amennyi belefér a fantáziájába, s az ilyen „programok” többségéről már a bejelentéskor tudni, hogy még a szerzőik sem veszik komolyan a dolgot.
A műfaj koronát nem érdemlő királyai a jelenleg is kormányzó liberálisok, akiknek sikerült akkora mesével előállni, hogy a Grimm testvéreket agyonvágná a sárga irigység, ha elolvashatnák. A hatalomra törekvő csapat négy év alatt közel ötven százalékkal emelné a nettó átlagbért és a nyugdíjakat, emellé létrehozna még több mint félmillió jól fizetett munkahelyet is.
A fiúk 1500 milliárd lejre rúgó bruttó nemzeti összterméket álmodtak meg a következő kormányzati ciklus végére. Ez azt jelentené, hogy ha kivesszük a számításból a 2021-es esztendőt, amikorra még csak 4,5 százalékos bővülést jeleznek előre, a következő három évben rendre 12 százalék feletti értékekkel kellene bővüljön a román gazdaság, hogy elérje azt a szintet 2024-re. Az utóbbi 30 év abszolút rekordja 9,3 százalékos bővülés volt 2008-ban, de ilyen mutatók mellett a világ Nobel-díjas közgazdászai a regáti szakikhoz járnának magánórákra, a jó időkben 10 százalék körüli bővülést rendszeresen hozó kínai mesterekkel karöltve.
Hasonló mértékű kéne legyen az átlagos bérnövekedés is a következő négy évben, hogy elérje azt a szintet, amit a jelenlegi és hatalomban maradni szándékozó kormányosok a következő ciklus végére álmodnak. Ezzel csak annyi az apró gond, hogy az elemzők szerint nem jövőre, csak 2022-re heveri ki a gazdaság a koronafertőzést, tehát utána két év alatt kellene akkorát kapaszkodni, amilyet jobb helyeken négy-öt év alatt szoktak, és ezt úgy, hogy a magánszektor bérezéséhez a kormánynak semmi köze, csak az állami fizetéseket emelheti, ameddig a kassza bírja. Ha ilyen tempójú fejlődés következne, a nyugdíjakat sem lenne gond akkorára emelni, mint ígérik. De ilyen fejlődéshez semmilyen feltétel nem adott, a román gazdaság szinte minden szálával azokhoz az európai országokhoz kötődik, ahol a szakértők egyáltalán nem ilyen „derűlátóak”. Hogy az sem veszi komolyan ezt az ígérethalmazt, aki papírra vetette, arra a munkahelyek kérdése a legjobb példa: miközben félmillió „jól fizetett” állás létrehozásáról regélnek, épp leállították azt az induló vállalkozásokat támogató programot, amelyik az utóbbi két évben (legalábbis papíron) 64 ezer állást teremtett az országban. Majd a többi mesével is alábbhagynak a szavazatszámolás után.
