A mérsékelt Haszan Roháni az új iráni elnök
Haszan Roháni Irán következő köztársasági elnöke, miután már az első fordulóban megkapta a szavazatok valamivel több mint a felét, s ezzel nagy meglepetésre fölényesen legyőzte konzervatív vetélytársait.
Haszan Roháni Irán következő köztársasági elnöke, miután már az első fordulóban megkapta a szavazatok valamivel több mint a felét, s ezzel nagy meglepetésre fölényesen legyőzte konzervatív vetélytársait.
A 64 éves Roháni a leginkább mérsékelt politikus az Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatolláh által kiválasztott jelöltek közül.
Roháni 18,6 millió vokssal az érvényes szavazatok 50,68 százalékát nyerte el, s mivel ez abszolút többség, nem lesz második választási forduló. A részvételi arány csaknem 73 százalékos volt. A második helyezett, ultrakonzervatív Mohammed-Bakir Kalibáf, Teherán főpolgármestere elismerte vereségét, s üzenetben gratulált Roháninak az eddigi elnök, Mahmúd Ahmadinezsád is.
Roháni kampányközpontjánál ünneplő tömeg gyűlt össze, amely a politikust és a reformokat éltette, és „Ahmadi bye bye” kiáltásokkal búcsúzott a két négyéves mandátum után távozó elnöktől. Városszerte sok autós dudálással fejezte ki örömét.
A második helyezett Kalibáfra 6,07 millióan szavaztak, a harmadik Szaid Dzsalíli nukleáris főtárgyaló lett 3,17 millióval.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatolláh is gratulált Roháninak a győzelemhez, és azt üzente a Twitteren, „ezen jelöltek bármelyikére is szavaztak a választók, az az Iszlám Köztársaságra leadott szavazat volt, bizalmi szavazás a rendszer mellett”.
Roháni győzelme azt jelezheti, hogy kisebb változások lehetnek a gazdaságirányításban és a külkapcsolatokban, de az utolsó szót továbbra is a többségében konzervatív klérus mondja ki, és a legfontosabb döntéseket Hamanei fogja meghozni.
Az iráni lapok üdvözölték, hogy a leginkább mérsékeltnek tartott jelölt győzött az elnökválasztáson. „Az irániak gyűlölik a szélsőséget, és azt akarják, hogy a mérséklet irányítsa az országot” – írták. Ugyanakkor hozzátették, „a mérséklet nem jelenti azt, hogy kompromisszumot kell kötni a (nyugati) nagyhatalmakkal és el kell felejteni az iráni nép jogait”.
Az Egyesült Államok szerint „potenciálisan biztató jel” Haszan Roháni megválasztása. Ha Roháni eleget tesz azon kötelességének, hogy „kimondja az igazságot a tiltott nukleáris programmal kapcsolatban, akkor partnerre talál az Egyesült Államokban” – jelentette ki vasárnap a CBS televízióban a Fehér Ház kabinetfőnöke. Denis McDonough úgy fogalmazott, „ha (az új iráni elnök) érdekelt abban, hogy – miként azt a kampányban ígérte – javítson Iránnak a világgal való viszonyán, erre megvan a lehetőség”.
Oroszországban a parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke rámutatott: attól, hogy Haszan Roháni lett az elnök, nem érdemes gyökeres változásokat várni az iráni vezetés politikájában. „Az iráni elnök szerepe másodlagos az ország vallási vezetőjéhez (Ali Hameneihez) képest” – magyarázta Mihail Margelov, hozzátéve, hogy „épp ez a lényeg, hogy úgy tűnik, a vallási vezető nem volt az ellen, hogy egy mérsékelt jelölt győzzön”.
„A nemzetközi közösségnek nem szabad enyhítenie az atomprogram miatt Iránra nehezedő nyomást” – figyelmeztetett az izraeli kormányfő. Benjámin Netanjahu utalt rá, hogy bár a megválasztott Haszan Roháni viszonylag mérsékelt, végső soron minden állami ügyben a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatolláh dönt, és a biztonságpolitikai kulcskérdések, így az atomprogram, a védelem és külügyek továbbra is az uralkodó klérus és nagyhatalmú védnöke, a Forradalmi Gárda kezében vannak. „Iránt a tettei alapján kell majd megítélni” – fűzte hozzá Netanjahu.
Óvatosan fogalmazott az Arab Liga kairói központjában az egyik tagország nagykövete is. „Mindaz, amit Rohániról olvastunk, reménykedésre adhat okot, de nagy a különbség a választási kampányban elhangzottak és a hivatalba kerülés után mondottak között” – mondta.
A brit külügyminisztérium fölszólította az új elnököt, hogy
„vezesse új útra Iránt, eloszlatva a nemzetközi közösség aggodalmait az iráni atomprogram ügyében, építő kapcsolatot alakítva ki a nemzetközi közösséggel és javítva az emberi jogok helyzetén”.
A francia külügyminiszter közleménye szerint „a nemzetközi közösségben erős a várakozás Iránnal szemben, főként ami atompolitikáját és Szíriát illeti”.
Roháni évtizedek óta az iráni politika egyik szereplője. 1980-tól 20 éven át parlamenti képviselő volt, 2003-tól 2005-ig ő vezette a nagyhatalmakkal az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokat. Nagy megbecsülést vívott ki a nyugati országok képviselői körében azzal, hogy 2003-ban elfogadta az iráni urándúsítás felfüggesztését. Iránban viszont a legkonzervatívabb körök azzal vádolták, hogy túlzottan a külföldi befolyás alá került.
Haszan Roháni ebben a kérdésben ma is más állásponton van, mint a konzervatív vezetés. A kampányban nagyobb rugalmasságot szorgalmazott a Nyugattal az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokon, hogy véget lehessen vetni az országot sújtó, s mind nagyobb gazdasági válságot okozó szankcióknak. Még azt sem zárta ki, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdjen az Egyesült Államokkal, miközben az iráni iszlám rendszer Washingtont az ország ősellenségének festi le. Ugyanakkor tudni kell, hogy a stratégiai kérdésekben (s ilyen az atomprogram is) az elnöknek nincs sok jogköre: ezekben az ügyekben a legfőbb vezető, Hamenei ajatolláh dönt.
