Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Romániában évente több mint tízezer nőt diagnosztizálnak mellrákkal, és sajnos sokan közülük előrehaladott stádiumban kerülnek orvoshoz, amikor már jóval kevesebb az esély a gyógyulásra. A statisztikák szerint a korai, azaz első stádiumban diagnosztizált nők kilencven százaléka a betegség kezdetétől számított öt év múlva is életben van, azonban azon páciensek esetében, akiknél a negyedik, azaz előrehaladott stádiumban derül fény a mellrákra, ez az arány harminc százalékra csökken. A szakemberek ezért nem győzik hangsúlyozni a rendszeres szűrővizsgálat fontosságát – fiatal, harminc-negyven éves nők esetében is –, hiszen ez életet menthet. Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ennek apropóján dr. Balázs Boglárka onkológus rezidens orvossal beszélgettünk a kockázati tényezőkről, a szűrővizsgálatok jelentőségéről, valamint a kezelési lehetőségekről.
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja felhívni a figyelmet a korai felismerés fontosságára, valamint a megelőzésre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a mellrákot a nők leggyakoribb daganatos megbetegedéseként tartja számon, ráadásul megállapításai szerint a városiasodás és a modern életvitel következményeként gyors ütemben nő a betegség előfordulása. Mivel a korai stádiumban felismert kór jó eséllyel gyógyítható, október minden évben a mellrák elleni küzdelem jegyében telik. Ilyenkor a szakemberek elsősorban a megelőzés és a szűrővizsgálaton való rendszeres részvétel fontosságára hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a daganatos elváltozás a mellben jellemzően lassan, kezdetben teljesen tünetmentesen alakul ki.
Az Európai rákinformációs rendszer (ECIS) adatai szerint Romániában 2022-ben 12.685 új mellrákesetet és 3877 mellrák miatti elhalálozást regisztráltak. A különféle szerveket érintő daganatos megbetegedések között kiugró a mellrákhoz köthető halálesetek száma. A mellrák bármely életkorban megjelenhet a nőknél, még kockázati tényezők hiányában is, leggyakrabban az 50–60 éveseknél fordul elő – világított rá az Országos Közegészségügyi Intézet a mellrák tudatosításának nemzetközi hónapja alkalmából. A közzétett statisztikai adatok szerint az európai esetek mintegy 11,43 százalékát 44 év alatti nőknél diagnosztizálják, 54 százalékát a 45-69 év közötti korosztálynál, a fennmaradó részt pedig az ennél idősebb nőknél.
– A statisztikák rendkívül ijesztőek. A közvetlen környezetünkben is egyre gyakrabban hallani fiatal, harminc-negyven éves nőkről, akik elvesztik a harcot a betegséggel szemben. A kórházakban mit tapasztalnak?
– Sajnos a mellrákban érintettek száma nagyon megnőtt, évente tizenkétezer beteget diagnosztizálnak mellrákkal Romániában. Ez azt jelenti, hogy minden órában több mint egyet. És a szomorú az, hogy ijesztően sok fiatal nővel találkozunk, akiknél beigazolódott a mellrák diagnózisa. Általában azt szokták mondani, hogy inkább az ötven év fölötti nőket érinti, ez volt úgymond a régi elmélet, de az új tendencia sajnos az, hogy egyre fiatalabbaknál alakul ki, a fiatalok körében diagnosztizált mellrákos esetek száma megugrott 15-20 százalékkal.
– Milyen okok állhatnak ennek a hátterében?
– Rengeteg tényező van, ami összeadódik a mellrák kialakulásában. Vannak az általánosabb rizikófaktorok, amelyeket jól ismerünk, és amelyek az életmódunkkal kapcsolatosak, például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a táplálkozás, emellett pedig a hormonháztartás felborulását előidéző tényezők, például rizikócsoportba tartozóknak számítanak azok, akik nem szültek gyereket, akik nem mellből táplálták a kisbabájukat, vagy mesterséges megtermékenyítési folyamaton estek át, ami hormonkezeléssel jár együtt, ugyanakkor a fogamzásgátló tabletták szedése ugyancsak hormonkezelésnek számít, illetve azok a nők, akik menopauza miatt hormonkezelést kapnak. Az utóbbi időben pedig olyan tanulmányok is napvilágot láttak, amelyek szerint sok olyan rizikófaktor van, amelyek már a méhen belüli élet idején vagy születéskor jelen vannak. Például, egy anya esetében, akinek ikerterhessége van, a babák alapból magasabb anyai ösztrogénszintnek vannak kitéve, statisztikailag több ikerterhességből született nő lesz mellrákos. Vagy például ha egy családban öten vannak testvérek, akkor az első baba jóval magasabb szintű anyai hormonnal találkozik, mint tegyük fel az ötödik baba. Tehát sok rizikófaktor már akkor eldől, amikor még világra sem jöttünk, ehhez pedig majd még hozzáadódnak a környezeti tényezők (például a légszennyezés vagy a megnövekedett mértékű sugárzás a környezetünkben), amelyek ellen semmit sem tehetünk.
– Amennyiben a családban volt precedens, azaz az édesanyát, nagymamát mellrákkal diagnosztizálták, az is kockázati tényezőnek számít?
– Igen. A legfontosabb genetikai mutáció a BRCA – aminek van 1-es és 2-es formája –, és ennek a jelenléte a szervezetben nemcsak a mellrák kialakulásának a kockázatát növeli, hanem a petefészek- és hasnyálmirigyrákét is. Ha ezek halmozódnak a családban, az felkiáltójel kell legyen. Ez a mutáció örökölhető, ha a családban van valaki, aki fiatalon lett mellrákos, érdemes ezt a tesztet elvégeztetni, mivel az ilyen mutációval rendelkező nők esetében hamarabb alakul ki a mellrák, így náluk hamarabb kell elkezdeni a szűrésen való részvételt is.
– Ennek a kimutatására van egy különleges teszt, ami bárki számára elérhető?
– Igen, van ilyen teszt, és bárki elvégeztetheti, ellenben, ha csak puszta kíváncsiságból szeretné ezt megtenni, akkor fizetni kell érte, körülbelül 2500 lejbe kerül. A biztosítópénztár csak indokolt esetekben támogatja ennek az elvégzését, szinte minden mellrákos nőnek ingyenes, illetve, ha van precedens a kórelőzményben, akkor is lehetőség van erre. Amennyiben a teszt kimutatja a BRCA-mutáció jelenlétét, akkor erre van célzott kezelés, így van még egy pluszfegyver a kezünkben a kezelés során.
– Nyilván számos tényezőn múlik, de milyen túlélési esélyekről beszélhetünk a mellrák esetében?
– A legpontosabb statisztika az ötéves túlélés, azazhogy a betegség kezdetétől számítva, öt év múlva az érintett nők hány százaléka van életben. Egyes stádium esetében az ötéves túlélési arány kilencven százalék fölött van, tehát akiknél egyes stádiumban fedezik fel a betegséget, száz nőből kilencven öt év múlva még életben van, de azok esetében, akiknél négyes stádiumban derül fény a diagnózisra, ez az arány alig harminc százalék. Emiatt nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálat és az, hogy időben felfedezzék.
– Azoknak a nőknek, akiknek a családjában nincs rákos precedens, milyen gyakorisággal ajánlott szűrésre menni?
– Az ajánlás úgy szólt, hogy
húszéves kortól mindenki kezdje el az önvizsgálatot, azaz a mellek rendszeres kitapogatását otthon. Ez azt jelenti, hogy a menstruációs ciklus 2–3. napján, inkább zuhanyzás alatt, ajánlott végigtapogatni a melleket, ilyenkor ugyanis a melegtől fellazulnak a mellszövetek. Bármilyen elváltozásra, legyen az bőrelváltozás, váladékozás, csomók tapintása, figyelni kell. Találkoztam már pácienssel, aki így fedezte fel a csomót a mellében. Ez a módszer semmiféle erőfeszítésbe nem kerül, pár percet vesz igénybe, nem fáj, ennyit igazán megtehetünk a saját egészségünk érdekében.
A javaslatok szerint harmincéves kor fölött évente, de legalább kétévente ajánlott elmenni ultrahangvizsgálatra, de aki tudja, hogy a családjában már fordult elő ilyen betegség, annak ajánlott hamarabb. A fiatalabb mellszövetben gyakori a cisztás elváltozás is, amit az ultrahang szépen kimutat. Érettebb mellszövetben, negyven év fölött már kevesebb a ciszta, és akkor már inkább a mammográfiát ajánlják. A nagyobb melleket a mammográfiás vizsgálattal jobban át lehet világítani, a mikrokalcifikációt, ami egy jele a rosszindulatú elváltozásoknak, az ultrahang kevésbé mutatja ki, a mammográfia viszont igen. Ha a családban voltak mellrákos esetek, akkor ajánlott a gyakoribb szűrés, illetve ha ismert BRCA-mutáció van jelen, akkor előfordul, hogy félévente ajánlják a szűrővizsgálatot.
– Mi történik akkor, ha egy nőnél mellrákot állapítanak meg? Melyek a következő lépések?
– Ha az imagisztikai vizsgálatok során találnak olyan elváltozást, ami erre utal, az első lépés a biopszia, amiből kiderül, hogy a daganat hormonérzékeny vagy sem, HER2-pozitív vagy sem, illetve hogy mennyire agresszív a daganat. Az emlőráknak sok megjelenési formája lehet: vannak enyhébb kórjóslatú formái, de vannak nagyon rosszindulatúak is, egyes formái jól reagálnak bizonyos típusú kezelésre, mások kevésbé. Az emlőrákos betegek kb. negyede szenved HER2-pozitív emlőrákban, ami egy jól körülhatárolható csoportja az emlőráknak. Ezeknél a betegeknél a normálisnál sokkal több HER2-receptorfehérje található a sejtek felszínén, és jól reagálnak egy célzott biológiai kezelésre.
Ha nagyon kezdeti fázisban van a daganat, azaz esetleg még át sem törte a sejthártyát, tehát nem találkozott erekkel és nyirokerekkel, nem volt lehetőség, hogy áttéteket adjon, akkor előfordul, hogy első lépés a műtét, amely során kimetszik a csomót. Ez az ideális eset, azonban sajnos elég ritka, hogy ilyen kezdeti fázisban fény derüljön a daganat jelenlétére.
Ha későbbi, tegyük fel, második fázisban derül ki a biopszia során, hogy malignus daganatról van szó, akkor kezelést kap a páciens, és a kemoterápiás kezelés után megy sebészeti beavatkozásra. Kivágják a tumort, valószínűleg eltávolítják a nyirokcsomókat is, de legalábbis megnézik ezeket nyirokcsomófestéssel, hiszen elsősorban a nyirokcsomókban ad áttéteket. A műtét utáni szövettani eredmény alapján dől el, hogy mi a következő lépés. Ha nem sikerült teljesen kimetszeni a daganatot, vagy volt áttét a nyirokcsomókban, akkor következik a sugárterápia, illetve lehet, hogy további kemoterápia is szükséges. Nagyon komplex és számos egyéni tényezőtől függ mindez, tehát egyáltalán nem biztos, hogy két, ugyanazon stádiumban érkező hölgy ugyanolyan kezelést kap.
– A nyirokcsomókon kívül hol képez leginkább áttéteket a mellrák?
– A csontokban, agyban, májban, tüdőben, ezek a gyakoribbak. Mindeniknek megvan a saját mellékhatásprofilja, szerencsére vannak lehetőségek; még bizonyos szám alatt az agyi áttéteket is lehet műteni, sugárral kezelni, de attól függően, hogy hol helyezkednek el, nyilván okoznak tüneteket. A májáttétek befolyásolják a májműködést, illetve azt is, hogy milyen kezeléseket adhatunk, így nem vethetünk be olyat, ami toxikus a májra nézve.
– Mi lehet az oka annak, hogy sokan túl későn kerülnek orvoshoz? Semmiféle gyanús tünetet nem produkál ez a betegség?
– Sajnos egy igen alattomosan kialakuló betegségről van szó, azonkívül, hogy érez a nő a mellében egy csomót, más tünetek ritkán jelentkeznek. Előfordul, hogy ötcentis, kifekélyesedett daganatokkal jönnek vizsgálatra, és azt mondják, kenegették és remélték, hogy elmúlik, nem is gondolták, hogy baj van. Persze előfordulhatnak általános daganatos tünetek, például ha hirtelen lefogy a beteg, vagy fáradékonnyá, étvágytalanná válik, vagy éjszakai izzadás jelentkezik, de ezek nem specifikus tünetek.
– Kevés szó esik arról, hogy a mellrák nem kizárólag a nőket, hanem a férfiakat is érintő betegség…
– Férfiaknál is előfordul, de nagyon ritka, esetükben nem indokolt az, hogy szűrésre járjanak, hacsak nincsen kockázati tényezőnek számító családi háttér. Amennyiben a családban van ismert genetikai mutáció, akkor viszont ajánlott odafigyelni. A statisztikák szerint kb. száz mellrákos esetből egy-kettő férfinél fordul elő. A férfiak úgy gondolják, ez női betegség, őket nem érintheti, ugyanakkor kínosnak tartják, emiatt pedig sokan már előrehaladott stádiumban kerülnek orvoshoz, és esetükben agresszívebb is a betegség lefolyása.