2024. december 19., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Diákok és szülők vették örömmel tudomásul, hogy az új iskolai évtől szép összeg jár azoknak a tanulóknak, akik 8-as és 10-es közötti tanulmányi/felvételi átlagot értek el, ugyanis érdemösztöndíjban, akik pedig 9-es és 10-es átlagot értek el, tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. Az idei tanévtől az érdemösztöndíj összege 450 lej havonta, ami jól jön bármely családban. Az is ismeretes, hogy a nehéz anyagi helyzetben élő diákoknak szociális ösztöndíj jár, ami havi 300 lejt jelent. 

A közoktatási minisztérium közlése szerint a múlt tanévben 260.500 érdemösztöndíjat, 92.000 tanulmányi ösztöndíjat és 389.490 szociális ösztöndíjat kaptak a romániai iskolások.

Idén októberben 461.700-ra növekedett az érdemösztöndíjas diákok száma, és még nagyobb mértékben, 738.800-ra a szociális ösztöndíjra jogosultaké. 

A megnövekedett diákszámot, úgy tűnik, sokallta a közoktatási tárca, és megszabta, hogy az egyes osztályok diákjainak a 30 százaléka részesülhet érdemösztöndíjban az éves tanulmányi/felvételi átlaguk szerinti csökkenő sorrendben. Hogy mi volt az oka? Nos, az élenjáró iskolákban egész osztályoknak járt volna az érdemösztöndíj, mivel 9-esen felül van valamennyi diák tanulmányi átlaga. Ezt értékelni kellett volna, és akinek jár, azoknak a gyermekeknek folyósítani az ösztöndíjat, hiszen sajnos vannak olyan szakközépiskolai osztályok, ahol a diákok többsége 5-ösön aluli tanulmányi átlaggal jutott be. Ennek ellenére a diákok 30 százaléka, pontosabban az első 30, néhol az 1-est alig meghaladó tanulmányi átlaggal, ösztöndíjban részesült. 

Amikor kiderült, hogy tanulmányi átlaguk szerint az érdemösztöndíjra valóban jogosult diákok jó része elesett az ösztöndíjtól, miközben egyesek 5-ösön aluli tanulmányi átlaggal megkapták, kitört a felháborodás. Sokan a miniszter asszony hozzá nem értését kifogásolták. A szaktárca viszont azzal próbálta kimagyarázni a roppant kényelmetlen helyzetet, hogy „az egyéni tanulás és a konstruktív verseny ösztönzése volt a célja, továbbá a társadalmi különbségek csökkentése, valamint a tanulók országos tanulmányi átlagának a javítása, az eltérő tanulási feltételeket figyelembe véve”. 

A magyarázattól vált közfelháborodás célpontjává az oktatásügy vezérkara, amint az a megjegyzésekből kiderül. És újra nagyon aktuális lett, hogy a képességvizsgával kezdeni kellene valamit, ahogy a szakoktatásbeli elméleti követelményekkel is, ahol a szakismeretekre kellene helyezni a hangsúlyt, hogy az érdemösztöndíjban részesülő, de alig ötös fölött teljesítő szakközépiskolás diákok többsége – helyenként egész osztályok – le tudják tenni az ő színvonalukra méretezett cikluszáró érettségi vizsgát. 

Azokat pedig valóban jutalmazni kellene, akik kilences átlagon felül teljesítenek, függetlenül attól, hogy hányan vannak egy osztályban. Nincs olyan sok elit iskola az országban, hogy ezek diákjait ne tudnák a megérdemelt anyagi elismerésben részesíteni. 

Várjuk a minisztérium legújabb közleményének hatását, amely szerint „a gyermek érdekének és a méltányosság elvének figyelembevételével” megvizsgálják az ösztöndíjak odaítélésének módszertanát javító javaslatokat. Annál is inkább, mert ennek megnyugtató megoldására a szaktárca kapja a minősítést.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató