Megvédjük múltunkat, hogy legyen jövőnk!

Szombaton mintegy huszonötezren gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön Erdély minden szegletéből a magyarok, hogy tiltakozzanak a közösséget ért jogsértés, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása, illetve a Markó Attilát és társait letöltendő börtönbüntetésre ítélő bírósági döntés ellen.

Szombaton mintegy huszonötezren gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön Erdély minden szegletéből a magyarok, hogy tiltakozzanak a közösséget ért jogsértés, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása, illetve a Markó Attilát és társait letöltendő börtönbüntetésre ítélő bírósági döntés ellen, követelve, hogy a román kormány tartsa tiszteletben az alkotmány által is garantált magántulajdonhoz való jogot. A rendezvény, amelyen a magyar történelmi egyházak vezetői mellett Tőkés László európai parlamenti képviselő és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke mondott beszédet, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

Fellebbezés az igaz bíróhoz

„A mai napon, az igazság napján azért hívtunk össze benneteket, hogy együtt nyújtsuk be a fellebbezést az igaz bíróhoz, a mi Istenünkhöz a bennünket ért súlyos igazságtalanság miatt. Hogy mennyire nagy a baj, jelzi az is, hogy először történik meg itt, Erdélyben, 1989 után, hogy a négy erdélyi magyar történelmi egyház püspöke, a politikai pártok és a civil szervezetek képviselői együttesen lépnek fel közös ügyünkben” – jelentette ki szombaton a Székely Mikó Kollégium előtt összegyűlt tömeg előtt Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, aki Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével közösen köszöntötte az egybegyűlteket és emelte fel hangját a magyar közösséget ért jogsértés ellen.

Tagjainkat megvédjük, jogainkat nem adjuk!

Antal Árpád hangsúlyozta: „Ma nekünk kell kiállni és kiáltó szóval kiáltani, hogy létezünk, tagjainkat megvédjük, és javainkat nem adjuk”. (…) Azért vagyunk itt, hogy minden magyar nyelvű diák anyanyelvén tanulhasson, magyar iskolában”. Antal szerint a magyar közösség az elmúlt kilencven évben lojális tagja akart lenni a román államnak, de ugyanakkor elvárja, hogy „kultúránkat, nyelvünket és identitásunkat tiszteletben tartsák”.(…) „Ez a mondvacsinált, hazug per nem egyéb, mint a közösségünk elleni nyílt támadás. Mindannyiunk kötelessége, hogy az igazságtalanság, az önkényes visszaállamosítás és jogtalan ítéletek ellen tiltakozzon. A mai nap az igazság napja, amikor felemeljük hangunkat az igazságtalanság ellen, az a nap, amikor megmutatjuk a magyar közösség erejét” – jelentette ki Antal Árpád polgármester.

A történelmi egyházak képviselői a már visszaszolgáltatott egyházi tulajdon elvesztése, a visszarendeződés, illetve a jövő nemzedékek sorsa miatti aggodalmuknak is hangot adtak.

Románia nem jogállam!

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint a buzăui bírósági határozat az Európai Uniónak azt üzeni, hogy Románia nem jogállam, mert nem tartja tiszteletben a magántulajdonhoz való jogot. A jogsérelmet nem kívánja orvosolni, hanem politikai befolyással próbálja akadályozni, illetve visszafordítani a visszaszolgáltatást. Románia polgárainak viszont azt üzeni, „hogy ebben az országban nyugodtan lehet lopni és használni a lopott holmit, mert ha el is jönne az igazságszolgáltatás órája, politikai akarattal, jogi csűrés-csavarással el lehet odázni a visszaszolgáltatást”. Végül arra kérte a hatalmat, hogy az igazságszolgáltatás szabadon és függetlenül végezhesse feladatát.

Ez nem politika, az életünkről van szó!

Jakubinyi György, a gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke Márton Áron püspök gondolatait idézte: „Ez nem politika. Itt az életünkről van szó! És az emberi élethez Istentől nyertünk jogot. Az önmagunk becsülete és a jövő nemzedékek sorsáért reánk háruló felelősség követeli, hogy jogaink védelmében tiltakozzunk egy igazságtalan ítélet kimondása és végrehajtása ellen” – mondta egyebek között, miközben méltánytalannak nevezte, hogy a magyar közösség több mint két évtized után létjogosultságának igazolására kényszerül, és harcolnia kell javai visszaszerzéséért.

Tisztázatlan viszonyok

A magyar közösségnek azért kellett utcára vonulnia, mert az állam és az egyház viszonya nem tisztázott – mutatott rá Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. „Ne küldjenek bennünket mindig el ebből az országból, amikor jussunkat akarjuk megvédeni! Az iskola volt és lesz mindig a mi második otthonunk, ahol becsülettel és szeretettel folyik az oktatás és a nevelés Isten dicsőségére, életünk előmenetelére” – mondta a püspök, hangsúlyozva, hogy „égbe kiáltó igazságtalanság ellen emeli fel szavát”.

Szégyenteljes államosítás

Csűry István, a Király-hágómelléki Református Egyházkerület püspöke kijelentette: Az egyházkerület híveinek üzenetét jött közvetíteni Sepsiszentgyörgye, akik azt üzenik a hatalomnak, hogy „mielőtt megvádolnának bennünket azzal, hogy a román állam tulajdonára fájdult meg a fogunk (…), jelentsük ki ország-világ előtt, hogy magyar múltunk ingatlanai, melyek Romániához kerültek igen megkérdőjelezhető módon, csak a szégyenteljes államosítás nyomán jutottak a kommunizmus mohó, mindent tulajdonolni vágyó pribékjeinek kezéhez”.

Egy emberként harcolunk a jogorzás ellen

Fehér Attila, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület főtanácsosa hangsúlyozta: „Egy emberként harcolunk a jogorzás, a csalárdság, a hazugság és a bűn ellen. Jelenlétünkkel üzenjük, hogy nem a félelemnek, hanem az erőnek, az igazságnak és a szeretetnek gyermekei vagyunk. Egy magyar család tagjaiként nem hagyhatjuk szó nélkül és nem nézhetjük tehetetlenül azt, ahogyan elrabolják a jövő generációk örökségét, ezzel csorbát ejtve gyermekeink és nemzetünk jövőjének biztonságán”.

„Le a kezekkel a közösségi vagyonról!”

„Ma szólni jöttünk a Mikó Kollégiumért, Markó Attiláért és Marosán Tamásért. Szólni kívánunk az igazságtalanság ellen, a tulajdonjog védelme mellett. Ma azt mondjuk, hogy le a kezekkel az egyházi tulajdonról, le a kezekkel a közösségi vagyonról” – jelentette ki egyebek között Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szerint a református egyházat ért aljas támadás után maholnap bárki sorra kerülhet. „Az igazságszolgáltatás leple alatt holnap a katolikus egyház tulajdonához nyúlhatnak hozzá, holnapután az unitáriusoktól, evangélikusoktól államosíthatnak vissza ősi és jogos tulajdont. De ha egyszer megtörtént, akkor sorra kerülhet a több mint nyolcszázezer hektár közbirtokossági erdő, de sorra kerülhetnek a földek, a házak, bármi. És ha ma bezárhatnak két olyan embert, aki közösségi megbízatást teljesített, holnap bezárhatnak kétszázat is akár.”

Egyebek között kijelentette: határozott nemet kell kiáltani az igazságtalanság ellen, ez a magyarság nemzeti minimuma, mert tudja, hogy jövőjének egyik záloga a tulajdonjog helyreállítása.

Erdély ügye nem politikai, hanem erkölcsi kérdés

Tőkés László európai parlamenti képviselő felhívta a figyelmet, hogy a Felvidéken, a sepsiszentgyörgyi eseménnyel egy időben zajlott egy másik tüntetés a szlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarokat ért igazságtalanság ellen. „Bizonyságot teszünk a mai napon Istenről és az igazságról, körömszakadtáig – aggodalommal, de eleven hittel – ragaszkodva önazonosságunkhoz, hitünkhöz, kultúránkhoz, anyanyelvünkhöz, tulajdonainkhoz, jogainkhoz. Ugyanezt tesszük 22 esztendő óta, az 1989-es változások óta, és fáradó, de megújuló erővel ugyanezt tesszük 92 éve” – jelentette ki. Véleménye szerint a megfélemlítés a folyamatban lévő belpolitikai válság kísérőjelensége. „Erre irányult a buzăui bíróság önkényes, magyarellenes, egyházellenes, jogfosztó ítélete, amely börtönbüntetéssel fenyegeti meg azokat, akik törvényes módon kiállnak az igazság és jogosság mellett”. Erdély ügye „számunkra is elsősorban erkölcsi kérdés, politikusainknak is az, össze kell fogjunk, és együtt képviseljük a magyar igazságot, a demokrácia és az autonómia értékeit”.

„Halljuk Sánta Imrét!”

– követelték a tüntetők, ezért Kató Béla színpadra hívta a bikfalvi református lelkészt, aki másfél hónapja, ötvenhét napon át állt a kollégium kapujában. Sánta Imre köszönetet mondott azoknak, akik „tartották hátukat a Református Székely Mikó Kollégiumért.”

A nagygyűlés végén kiáltványt olvastak fel, amely egyebek mellett kimondja: „Mi, háromszéki, székelyföldi, erdélyi, romániai magyarok, akik 2012. szeptember elsején, az igazság napján összegyűltünk Sepsiszentgyörgyön, egy emberként, erős közösségként tiltakozunk a bennünket ért igazságtalanság ellen” – majd színpadra szólították Markó Attila államtitkárt és Marosán Tamás jogászt.

Az eseményen Reményik Sándor Templom és iskola című versét Nemes Levente Jászai-díjas színész szavalta el, elhangzott az Ó, én édes jó Istenem, énekelte Steckbauer Hanzi Réka, a Miénk itt a tér című dal (ütős hangszerek: Czerják István, zongora: Kertész János, ének: Ráduly Botond), illetve Erdélyország sok szép vize, István Ildikó népdalénekes előadásában.

.